Címke archívum: Szabadság

Írta:Horváthné Pelyva Erzsébet

Mennyi szabadság jár Gyed alatt?

szabi gyed alattA munka és magánélet összeegyeztethetőségét elősegítő szülői szabadságra  az anya és az apa is egyaránt jogosult, amelyet a hazai szabályozás alapján a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságként ismerünk. Ezen a jogcímen távolmaradó, kisgyermeket gondozó munkavállalót (közalkalmazottat, közszolgálati jogviszonyban állót, stb.) vagy társadalombiztosítási ellátás (gyed), vagy családtámogatási ellátás (gyes, gyet)  illeti meg.

A munkaviszonyban töltött idő elismerése szempontjából fontos, hogy a fizetés nélküli szabadság igénybevétele milyen célból történik és eszerint lehet többletjogokat szerezni. A gyermek gondozása ilyen, amely során a fizetés nélküli szabadság első félévére szabadság jár. Ez nem azt jelenti, hogy más esetben a munkaviszony megszűnik, a megszűnésnek és a megszüntetésnek meghatározott szabályi vannak, de a jogosultságok korlátozottabbak.

A szabadságra jogosító tartam egy évről 2011. augusztus 1-jétől csökkent félvére.  A több gyermeket szülő, munkába visszatérő anyák vonatkozásában gyakran találkozom azzal, hogy nem tudják  pontosan hogyan kell értelmezni a változás időpontját és felteszik a kérdést ” a gyed alatt mennyi szabadságra vagyok jogosult, egy évre, vagy félévre”. De a kérdés rendjén is van.
A változás időpontja azt jelenti, hogy aki 2011. augusztus 1-jét megelőzően kezdte meg a fizetés nélküli szabadságát, számára még egy év szabadság jár.  2011. július 31-jét követően megkezdett fizetés nélküli szabadsággal már csak félév szabadság jogosultságot lehet szerezni. Tehát nem az számít, hogy az igénybe vevő mikor tér vissza a munkába, hanem mikor kezdte meg letölteni az éppen aktuális gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságát.

Példa:

Első variációban:

Az anya munkába visszatérés nélkül 2009-ben és 2011-ben gyermeket szült. Az első gyermekkel a fizetés nélküli szabadság időszaka: 2009.08.27 -2011.02.11. A gyedet erre az időszakra folyósítják.

A második gyermekkel szülési szabadságon van 2011.02.12-2011.07.29. között, tgyás folyósításban részesül. Szülés dátuma: 2011.03.02. A fizetés nélküli (gyed, gyed folyósítás időszaka): 2011.07.30-2014.03.02.

Az anya mindkét fizetés nélküli szabadság első évére jogosult szabadságra.

 

Második variációban:

Az anya munkába visszatérés nélkül 2009-ben és 2011-ben gyermeket szült. Az első gyermekkel a fizetés nélküli szabadság időszaka: 2009.08.27 -2011.03.01. A gyedet erre az időszakra folyósítják.

A második gyermekkel szülési szabadságon van 2011.03.02-2011.08.16. között, tgyás folyósításban részesül. Szülés dátuma: 2011.03.02. A fizetés nélküli (gyed. gyes folyósítás időszaka): 2011.08.16-2014.03.02.

Az anya az első gyermekkel a fizetés nélküli szabadság első évére jogosult szabadságra, a második gyermekkel már csak az első félévére.

Nyilván a gyed folyósításra nem jogosult szülő szülési szabadságra és gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságra ugyanúgy jogosult, mint aki tgyás és gyed folyósításra, csak a fizetés nélküli szabadság teljes időszakára gyes folyósításban részesül.

 

A támáról további írások:

A szülési szabadság és fizetés nélküli szabadság (első évére, illetőleg első félévere) idjére járó szabadság számítása:

A kismamák munkajogi kiadványunkban

A fizetés nélküli szabadság idejére mikortól jár félév szabadság:

Részletes jogszabályi háttér – www.onfoglalkoztatas.hu honlapunkon

 

Írta:Horváthné Pelyva Erzsébet

Változnak a munka szabályai

Elfogadta hétfőn az Országgyűlés azt a munkaügyi törvénycsomagot, amely több ponton megváltoztatja a Munka törvénykönyvét, így a heti munkaidőt, a próbaidőt, valamint a szabadság kiadását.

.

A Ház a minősített többséget igénylő rendelkezéseket 296 igen szavazattal, 45 ellenében, míg az egyszerű többséget igénylő részeket 252 igen szavazattal, 90 ellenében hagyta jóvá.
A törvény véglegesíti azt az eredetileg – a pénzügyi válság miatt – az idei év végéig bevezetett szabályt, amely szerint a rendes munkaidő mértékének átmeneti csökkentése miatt fel nem használt munkaórák hosszabb időre átcsoportosíthatók úgy, hogy később a munkavállalók heti 44 órát is dolgozhatnak heti 40 órára járó bérért. A jogszabály ugyanakkor rögzíti: a hosszabb munkaidőben való foglalkoztatás legfeljebb egy évig lehetséges, ezen idő túllépése esetén a munkavállaló számára háromszoros bér jár, illetve, hogy a korábbi megállapodás lejárta után csak egy év elteltével lehet ismét hosszabb munkaidőben foglalkoztatni a dolgozót.

.
Változik a túlmunka kifizetése is. A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén a pótlék mértéke ötven százalék. A munkáltató azonban előírhatja, hogy ellenértékként – pótlék helyett – szabadidő jár, ami nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál.

.
A szabadságot kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet majd kiadni. Kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt a munkáltató kettőnél több részletben is kiadhatja a szabadságot, a munkavállalót azonban – a felek eltérő megállapodása hiányában – ebben az esetben is megilleti évenként egyszer legalább 14 összefüggő naptári nap távollétet biztosító szabadság.

.
A törvényben foglaltak szerint – a munkáltatói terhek csökkentése érdekében – a gyermekgondozási segély, gyermekgondozási díj igénybevételének idejére járó fizetés nélküli szabadságnak nem az első éve, hanem csak az első hat hónapja jogosít majd szabadságra.
Szabályozzák a szabadság pénzbeli megváltásának két lehetőségét is. Ha a munkavállaló munkaviszonya megszűnésekor nem kapta meg a munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabadságát, azt pénzben kell megváltani. A gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság megszűnését követően, ha a munkavállaló a fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadságot nem kapta meg, azt a felek megállapodása alapján pénzben is meg lehet váltani.

.
A jogszabály alapján a közszférában alkalmazott megoldáshoz hasonlóan akár 6 hónapos próbaidőt is kiköthet a munkaadó, de csak akkor, ha erre a munkáltatónál hatályos kollektív szerződés felhatalmazást ad. A próbaidő hossza alapesetben 30 nap, ennél hosszabb, de maximum három hónapos próbaidőt a felek megállapodásával lehet kikötni.

.
A munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről szóló 2008-as európai uniós irányelv átültetése érdekében a törvény kimondja, hogy a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó, az irányelvből következő speciális szabályokat mind a teljes, mind a részmunkaidős foglalkoztatás esetében, és a határozott idejű munkaviszonyok esetében is alkalmazni kell. A javaslat felsorolja azokat a kivételeket, amelyeknél a tagállamok eltérhetnek az egyenlő elbánás elvétől. A magyar jogban ez alapvetően a közhasznú tevékenység körében végzett foglalkoztatásnál lehetséges.

.
A törvény emellett egyszerűsíti a mezőgazdasági idénymunka fogalmát, valamint megkönnyíti a magasan képzett, Európai Gazdasági Térségen kívüli államból érkező külföldiek munkavállalási célú belépését az Európai Unióba, és egységes eljárást ír elő a munkavállalási és tartózkodási engedély együttes kiadására.

Forrás: MTI

.

Ajánlott cikk: Változnak a gyermeket nevelő munkavállalók jogai.

.

Írta:Horváthné Pelyva Erzsébet

Változnak a gyermeket nevelő munkavállalók jogai augusztus 1-től

Előzetes tervek szerint 2011. június 1-től (ténylegesen 2011. augusztus 1-től) változik a Munka Törvénykönyve, ami részben a gyermeket nevelő munkavállalókat érinti.  Emellett egy sor olyan szabály változását is várható, amely minden munkavállalóra kiterjed.

A módosítások 2011. augusztus 1-től léptek hatályba, két hatályba lépési kivétel van, azt a vonatkozó szövegnél jelöltem és a változások gyakorlatilag megegyeznek a tervezettel.

 

Gyermeket nevelő munkavállalókra vonatkozó tervezet változások

Jelenleg a szülési szabadság után a gyermek otthoni gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első évére jár rendes szabadság, ami alap és pótszabadságból áll. A változtatás során ez az időtartam hat hónapra csökkenne.  (A tervezetet elfogadták.) Az augusztus 1-től megkezdett fizetés nélküli szabadságokra kell alkalmazni, a korábban megkezdettek esetében még egy év szabadság jár.

A gyakorlatban problémát jelentett, hogy a hat hónapos szabályt mikortól kell alkalmazni, mivel az átmenti szabály december elején lépett hatályba és a megfogalmazása is elmét próbáló módra sikerült. A kételyek eloszlatása végett december 10-én hatályba lépett egy kiegészítő átmeneti rendelkezés is és egyértelművé vált, hogy 2011. augusztus 1-től kezdődő fizetés nélküli szabadságok első félévére illeti meg szabadság a kismamát.

A kismamák a gyermekvállalás időszaka után másfél, több gyermek esetében akár 3-4,5 évi szabadságnak megfelelő ki nem vett szabadsággal rendelkeznek és a hatályos szabályozás szerint a szabadság pénzbeli megváltására a munkaviszony megszűnésekor van lehetőség. Az előirányzat szerint a gyermek otthoni gondozása, ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára, ha a munkavállaló a szabadságot nem kapta meg, a munkavállaló és munkáltató megállapodása alapján letöltés nélkül ki lehet fizetni a munkaviszonya fennállása alatt is. (A tervezetet elfogadták.)

A tervezetben nem szerepelt, a törvény tárgyalása során terjesztették be  és fogadták el, a felhalmozott szabadságot az akadályoztatás megszűnését követő 183 napon belül köteles kiadni a munkáltató. Csak az esedékesség évétől eltérő szabadságokat érinti. Tehát 2011-ben fizetés nélküli szabadságról, vagy hosszú időtartamú táppénzről, szülési szabadságról munkába visszatérő munkavállalónál a 2010. december 31-vel bezárólag felhalmozott szabadságra vonatkozik a rendelkezés.

Változnak a fizetés nélküli szabadság megszakításának feltételei. A megszakítási szándékot jelezni kell a munkáltató felé  és attól függően, hogy mennyi idő telt el a fizetés nélküli szabadság kezdete óta, a munkáltató más és más időtartam eltelte után köteles a munkavállalót foglalkoztatni.  Csak megjegyzem, hogy a bejelentés mindenképpen írásban történjen és a munkáltatóval az átvételt célszerű igazoltatni, így nincs vita a határidők betartása tekintetében.

Amennyiben a fizetés nélküli szabadság kezdő napjától számított hat hónapon belülre esik a munkába állás időpontja, a munkáltató a bejelentést követő legfeljebb 30 nap elteltével köteles foglalkoztatási kötelezettségének eleget tenni. Hat hónap elteltével, vagy azt követően időpontban, a bejelentéstől számított legfeljebb 60 nap áll rendelkezésére a munkáltatónak. (A tervezetet elfogadták.)

A vezető állású munkavállalók rendes felmondását a munkáltató nem köteles megindokolni,   a tervezett  új szabályozás szerint a terhesség kezdetétől a szülési szabadság végéig  az általános szabályok szerint kell indokolni. (A tervezetet elfogadták.) Gyakorlatilag az első számú vezetőre, esetleg a helyettesére vonatkozik.

.

Minden munkavállalóra vonatkozó várható változtatások

A próbaidő jelenleg 30 nap, illetőleg kollektív szerződés és a munkáltató és munkavállaló megállapodás alapján legfeljebb 3 hónapig terjedő időszak lehet. A tervezett változtatás a kollektív szerződéssel rendelkező munkáltatók számára lehetővé teszi, hogy a kollektív szerződésben a próbaidő mértékét legfeljebb 6 hónapban határozzák meg. A próbaidő maximális mértékétől nem lehet eltérni,  nem lehet meghosszabbítani. (A tervezetet elfogadták.) Gyakorlatilag a kis- és középvállalkozásoknál munkát végzőket többnyire nem érinti, a munkáltatók kb. 30%-a rendelkezik kollektív szerződéssel.

A szabadságot kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni. Az előirányzat szerint a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek, illetőleg a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt több részletben is kiadhatja, azonban a munkavállalót ebben az esetben is naptári évenként legalább egyszer legalább 14 naptári nap összefüggő szabadság megilleti. (A tervezetet elfogadták.)

A rendkívüli munkavégzésre 50% pótlék jár és várhatóan a jövőben a munkáltató előírhatja, hogy a pótlék helyett szabadidő jár, ami nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál. (A tervezetet elfogadták.)

2009-ben lépett hatályba az a rendelkezés, mely szerint a munkáltató és a munkavállaló megállapodhat 36 óránál rövidebb teljes munkaidőben is és a határozott időre a munkaidő felemeléséről is. Ez a szabályozás eredetileg 2011. december 31-ig  hatályos,  a munkaidő ilyen jellegű “átcsoportosításának” lehetősége ezt követően is megmarad. (A tervezetet elfogadták és a módosítás hatályos 2012. január 1-től.)

A munkaerő-kölcsönzés egyik tervezett változása, hogy a kölcsönzést a jelenleg kizárólag belföldi székhelyű a tagok korlátolt felelősségével működő gazdasági társaság, illetőleg szövetkezett mellett az EGT-tagállamban székhellyel rendelkező vállalkozás is végezheti, ha reá irányadó jog szerint kölcsönzést folytathat. (A tervezetet elfogadták és a módosítás 2011. december 1-től hatályos.)

Rögzítésre kerülne, hogy a kölcsönzött munkaerőre biztosítani kell az egyenlő bánásmód érvényesülését a fizetett bérelemek, valamint a szociális juttatások tekintetében, ide értve a foglalkoztatás hiányának időszakát és a kikölcsönzések közötti időszakot is. (A tervezetet elfogadták és a módosítás 2011. december 1-től hatályos.)

A kölcsönzött munkaerőnél előtérben kerül a terhes és szoptató nők védelme.

A Start Plusz kártyával foglalkoztatott gyed, gyes, gyet, ápolási díj megszűnése után, valamint a gyermek első életéve után a gyes folyósítása mellett munkába visszatérő munkavállalóknálcsak bizonyos idő eltelte után alkalmazható a bér és szociális juttatások tekintetében az egyenlő bánásmód elve. További hátrányos megkülönböztetés, hogy nem kell alkalmazni az egyenlő bánásmód elvét a kikölcsönzések közötti időre fizetett állásidő alatt. Szintén érinti a gyed után visszatérő munkavállalókat.

.

Elfogadott változat: Változnak a munka szabályai

.

Copy Protected by Chetan's WP-Copyprotect.