Tag Archive Részmunkaidő

ByHorváthné Pelyva Erzsébet

Foglalkoztatás, Közalkalmazotti jogviszony, Közszolgálati jogviszony, Munkaviszony, Részmunkaidő

Mit kell tudni a kötelező részmunkaidős foglalkoztatásról?

Fotó: Iconmac/freedigitalphotosnet

A részmunkaidős foglalkoztatás létrejöttéhez a munkáltató és munkavállaló közös akarata szükséges, ami kétoldalú jognyilatkozatnak minősül és szerződésbe kell foglalni. Alap esetben a szerződés csak közös megegyezéssel módosítható, azonban a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról korábbi munkahelyükre visszatérő szülők a gyermek harmadik életévig egyoldalúan kezdeményezhetik a részmunkaidő kikötését és a munkáltató köteles biztosítani. A szabályozás foglalkoztatási jogviszonytól függően eltérően alakul.

Milyen szabályok érvényesek a kormánytisztviselőkre?

A  teljes munkaidőben foglalkoztatott kormánytisztviselő írásban kérelmezheti és a munkáltató a megjelölt időpontig, de legfeljebb a gyermek harmadik életévéig köteles a kinevezésben heti 20 órás részmunkaidőt kikötni.  A kérelmet a  fizetés nélküli szabadság időszaka alatt, annak megszűnése előtt legalább 60 nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.

A kérelembe bele kell foglalni:

• a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermek harmadik életéve betöltésének időpontját,
• a egyenlőtlen munkaidő-beosztás igényt és a munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatot.

A részmunkaidő kikötése a fizetés nélküli szabadság megszűnésének követő naptól kezdődik Az akadályoztatás miatt felhalmozott szabadság kiadását a fizetés nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni. Lehetőség van eltérő megállapodásra, ilyenkor a szabadság kiadását a fizetés nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell kezdeni. Ebben az esetben a részmunkaidő kikötése a szabadság leteltét követő naptól hatályos.

A gyermek három éves kora után a munkaidőt a kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.

A szabályozás a vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselőkre nem vonatkozik, továbbá nem alkalmazható a szakmai vezetők, a jegyzők, a főjegyzők és a körzetközponti jegyzők tekintetében.

A bírók, az igazságügyi alkalmazottak, az ügyészek és a közalkalmazottak vonatkozásában a szabályozás azonos.

Milyen előírás vonatkozik a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozókra?

A munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek hároméves koráig köteles a munkaszerződést a napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani.

Munkaszerződés szerinti munkaidő: általános teljes munkaidő, vagyis napi 8 óra.

A fizetés nélküli szabadságról visszatérő munkavállaló ajánlatot tesz a részmunkaidős foglalkoztatásra, napi 6 órában.

Mivel az érvényes munkaidő napi 8 óra és a kötelező részmunkaidős foglalkoztatás a felének megfelelő, vagyis napi 4 órás részmunkaidőre vonatkozik.

A Munka Törvénykönyve (Mt.) részletszabályokat külön nem fektet le, ugyanakkor a szülői szabadságról kötött és felülvizsgált EU irányelvvel összhangban a munkavállalót a kötelezettség a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságról visszatérő munkavállaló vonatkozásában terheli. (Direktíva szerinti szülői szabadság nemzeti jog szerinti megfelelője a gyermek gondozása céljából igényelt fizetés nélküli szabadság.)

Közös megegyezés

A közszférában a részmunkaidős kikötést a lejárat előtt csak közös megegyezéssel lehet teljes munkaidős foglalkoztatásra módosítani.

Az Mt. szerint a részmunkaidős foglalkoztatás hosszától és a munkaidő mértékétől a munkavállaló javára el lehet térni. Mindkét irányú eltérés szolgálhatja a munkavállaló javát, a megállapodás csak a felek megegyezésével jön létre.