Tag Archive Járulékok

ByHorváthné Pelyva Erzsébet

Társadalombiztosítási egyéni számlák lekérdezése

Társadalombiztosítási egyéni számla a 2013-tól fizetett nyugdíjjárulék összegét, a bevallási időszakot, biztosítási időszakot (kezdete, vége), és a megállapodással érintett időtartamot, valamint a rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás összegéből levont nyugdíjjárulék összegét, és az ellátás folyósításának időtartamát tartalmazza.

A nyilvántartott adatok lekérdezhetők, illetve hiteles kivonat generálható a következő linkre kattintva: https://egyeniszamla.onyf.hu/

onyf_egyeni_szamla_1

Következő lépés, kattintson a “Kivonat megtekintése” menüre, majd az Ügyfélkapu felhasználónevét és jelszavát megadva lépjen be!

onyf_egyeni_szamla_2

Belépés után, elsőként a TAJ számot kéri a rendszer, majd megjelenik az egyéni számla összes adata. Pdf formátumban hiteles kivonatot kérhet.

onyf_egyeni_szamla_3

 

onyf_egyeni_szamla_4

Hiteles kivonat a “Generálás indítása” menüre kattintva készíthető.

onyf_egyeni_szamla_5

A kivonat elkészülése után az alábbi képen olvasható üzenet jelenik meg.

onyf_egyeni_szamla_6.0

Oldalsávból, vagy az adatok végén lévő linkre kattintva letölthető a kivonat.

onyf_egyeni_szamla_6.1

 

ByHorváthné Pelyva Erzsébet

Családi kedvezmény magzat után

 

Milyen feltételek mellett jár a magzat utáni családi kedvezmény? Év közben valóban nem jár a vér szerinti apának, ha élettársi kapcsolatban él a kismamával? Hogyan számoljuk?

 

1. Magzat utáni kedvezmény házastársi kapcsolatban

A várandós nő – pocakjában növekedő magzat jogán – és a vele közös háztartásban élő házastársa családi kedvezményt érvényesíthet a fogantatás 91. napját magába foglaló hónaptól kezdődően, a szülést közvetlenül megelőző hónapig.

A kismama orvosi igazolás szerint 2014. április 8-án tölti be a fogantatás 91. napját. A szülés dátuma: 2014. szeptember 16. A magzat után a családi kedvezmény 2014. április hónaptól 2014. augusztus hónapig jár. Szeptembertől a baba eltartottnak és egyben kedvezményezett eltartottnak minősül és a kedvezményt a szülő családi pótlék jogosultsága alapozza meg.

Év közben, havonta, a jövedelmektől függően megválaszthatják, hogy melyik fél igényli a teljes kedvezményt, vagy egy meghatározott összeget az egyik fél, a fennmaradó összeget a másik fél kéri. A várandós nő és a házastársa (munka)helyén érvényesített összeg együttesen nem haladhatja meg a magzat után járó kedvezmény maximális összegét.

1. példa

A kismama első gyermekével várandós. Munkaviszonyban áll, és munkabérre jogosult, a várandósság harmadik trimeszterétől veszélyeztetett terhességgel keresőképtelen, táppénz folyósításban részesül. A munkabér és a táppénz bruttó összege meghaladja a 62.500 Ft/hó összeget, ezért nyilatkozat alapján, havonta a kedvezményt teljes összegben igénybe tudja venni.

2. példa

A házaspárnak már van egy 2 éves gyermeke és a pocaklakó várhatóan 2014. április 19-én jön a világra. A magzat utáni kedvezmény jogosultság 2013. október hónaptól áll fenn, amelyet év közben nem érvényesített sem az apa, sem az anya, majd a 2013. adóévről benyújtandó személyi jövedelemadó bevallásban, jövedelmüktől és döntésüktől függően visszaigénylik.

A kedvezményt 2014. január hónaptól kezdődően, már év közben igénybe kívánják venni és döntésük alapján csak az apa kéri. Bruttó munkabére 120.000 Ft/hó.

A 2 éves gyermek és a magzat két kedvezményezett eltartottnak minősül, a családi kedvezmény jogosultság 2*62.500=125.000 Ft/hó személyi jövedelemadó alap. Az apának azonban nincs a teljes kedvezmény igénybevételéhez elegendő bruttó jövedelme (adóalapja), de nem gond, hisz 2014. januártól a járulékokból is érvényesítheti, a fel nem használt összeg (125.000-120.000)*16%=800 Ft. Az apa jövedelméből 120.000*4%=4.800 Ft természetbeni egészségbiztosítási járulékot vonnak, a járulékból igénybe vehető kedvezmény 800 Ft,  a fennmaradó fizetendő természetbeni egészségbiztosítási járulék 4.800-800=4.000 Ft.

A többi járuléklevonást (3% pénzbeli egészségbiztosítási járulék+1,5% munkaerő-piaci járulék+10% nyugdíjjárulék) is figyelembe véve, az apa 98.600 forint nettó bért visz haza.

A szülés tényleges napja április hónapra esik, a magzat utáni kedvezmény március hónapban még igénybe vehető, április hónaptól új tartalommal -megszületett gyermek adatival- kitöltött nyilatkozatot kell leadni.

A foglalkoztató a kedvezményt a havi számfejtésnél csak írásban tett, meghatározott tartalmú nyilatkozat alapján veheti figyelembe. Természetesen az  év közben fel nem használt összeg az adóévről benyújtandó személyi jövedelemadó bevallásában visszaigényelhető.

Családi kedvezmény magzat után

A fogantatás ténye orvosi igazolással támasztható alá, amelyet a kedvezményt igénybe vevő adóelévülésig köteles megőrizni. Nem kell nyilatkozathoz vagy adóbevalláshoz csatolni.
Az elévülési időt a következők szerint kell számítani (korábbi időszakokra is ily módon kell meghatározni):

  • adóév: 2014. év
  • személyi jövedelemadó bevallás határideje általános esetben: 2015. május 20.
  • adóelévülés -a bevallás évét követő 5 év-, igazolás megőrzésének határideje 2020.12.31.

 

2. A magzat után az élettárs apa hogyan érvényesítheti a családi kedvezményt?

A személyi jövedelemadóról szóló törvény a magzat utáni családi kedvezmény érvényesítését év közben, az élettárs apa számára nem teszi lehetővé még akkor sem, ha a magzat vér szerinti szülője.  Előfordul, hogy a család nem ismeri a szabályt és a munkáltatója nem jelzi, hogy a havi személyi jövedelemadó-előlegnél nem jogosult a kedvezményre, és a nyilatkozata emiatt valótlan. A munkáltató általában nem ismeri a munkavállaló családi állapotát, nem ellenőrizheti azt, rosszabb esetben helytelenül tájékoztatja a munkavállalót. Az adóhatóság – a jogtalan igénybevételért – a munkavállalót büntetheti.

A magzati időszakra jutó, igénybe nem vett kedvezményt az éves adóbevallásban rendezhető.

A gyermek születésének hónapjában már családi pótlékra jogosult a szülő, és az élettárs vér szerinti apa már havonta kérheti a családi kedvezményt, amennyiben előzetesen apasági nyilatkoztatott tett.

Családi kedvezmény élettársi kapcsolatban 2014.

 

ByHorváthné Pelyva Erzsébet

Vállalkozók járulékfizetése

Mint minden évben, 2012-ben is változások léptek életbe  a minimálbér, a járulékfizetés területén.

A minimálbér havi összege 78.000 Ft-ról 93.000 Ft-ra, a garantált bérminimum 94.000 Ft-ról 108.000 Ft-ra nőtt.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék 5.100 Ft-ról 6.390  (napi 213) Ft-ra változott.

A nyugdíjrendszer finanszírozási reform következményeként  kiegészítő tevékenységű nyugdíjasnak az a saját jogú nyugdíjas minősül, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, ide értve a 40 éves biztosítási jogviszonnyal nyugdíjba vonult nőket is, illetőleg az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt szintén betöltötte.

A korhatár előtti nyugdíjas vállalkozó, foglalkoztatott (munkavállaló) után a főfoglalkozású egyéni vagy társas vállalkozókra, illetőleg munkavállalókra vonatkozó szabályok szerint kell a járulékokat megfizetni, figyelembe véve azt, hogy rendelkezik-e egyidejűleg fennálló többes jogviszonnyal.

Az ügyvezetést ellátó kft., kkt., bt. tagja amennyiben a társaságban személyesen nem működik közre és nem minősül társas vállalkozónak, valamint az ügyvezetést nem munkaviszonyban látja el,  vezető tisztségviselőként a továbbiakban nem a megbízásra vonatkozó díjazás alapján, hanem társas válallkozóként fizeti meg a járulékokat havonta, legalább a társadalombiztosítási minimálbér után. Többes jogviszony a társadalombiztosítási átminősítést nem, csak a járulékfizetést befolyásolja.

A társadalombiztosítási járulékot felváltotta a szociális hozzájárulási adó. A foglalkoztatott részére kifizetett jövedelem után 27% szociális hozzájárulási adót kell fizetni. A társas és egyéni vállalkozókra eltérő szabályok vonatkoznak és főfoglalkozásban havonta, legalább a társadalombiztosítási minimálbér 112,5%-a után kötelező a 27%-os  szociális hozzájárulási adót megfizetni.

Az egyéni pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2%-ról 3%-ra emelkedett és minden biztosítással járó jogviszonyban meg kell fizetni. Az egyéni és társas vállalkozók a  foglalkoztatottaktól eltérően a társadalombiztosítási minimálbér 150%-a után fizetik meg az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot.

A magánnyugdíj-pénztári tagok tagdíjat önkéntes alapon fizetnek a magánnyudíj-pénztárba – ennek legkisebb mértékét a pénztár szabályzatban határozza meg-, ezentúl (is) 10%-os nyugdíjjárulék fizetésre kötelezettek.

Megszűnt a minimális járulékalap havi átlagos számításával kapcsolatos szabály, a tevékenységet kezdőnek minősülő egyéni vállalkozó, valamint a segítő családtag társadalombiztosítási fogalma.

.

Ajánlott oldal: www.onfoglalkoztatas.hu

.

Copy Protected by Chetan's WP-Copyprotect.