Éves archívum Gyermeknevelés

Írta:Nyárs Mária

Félelmek, szorongások

Félelmek, szorongások

A 4 éves Fanni kutyáktól fél. Pánikszerű sírással reagál a kutyaugatásra.   Kittiben  a boszorkány emlegetése kelt félelmet,  Sára a sötétségtől és az ablakon bekukucskáló zöld szellemtől retteg.  Porszívó, tűzijáték hangja, üveges szekrényben verdeső madár, a fürdőkád lefolyója, sötétben kígyóvá változó szőnyegrojt, végeérhetetlen a gyermeki félelmek sora.

A félelemre általában káros jelenségként gondolunk, holott törvényszerűen hozzátartozik a fejlődéshez. Felhívja figyelmünket a veszélyre, segít elkerülni a fenyegető helyzeteket. A gyerekek az értelmi és lelki fejlődés során más-más félelmeket élnek meg. Az életkor változásával alakul a félelem és szorongás átélése és kifejezése is. A néhány hónapos csecsemőben a váratlan inger, például hangos zaj, egy hirtelen mozdulat ébreszt félelmet, és hangos sírással reagál. 7-8 hónapos korban jelenik meg az idegenektől és a szokatlantól való félelem, mely előfutára a szeparációs szorongásnak. A félelmek ekkor konkrét tárgyhoz, eseményhez kötődnek. Fájdalmas orvosi beavatkozáshoz, villámláshoz, hangosan csaholó kutyához, az anyától való elváláshoz.  Nagyjából 2,5- 3 éves kortól a szorongások egy másik típusa is megjelenik a szimbolikus félelmek formájában, melyet a szörnyek, szellemek, fantázialények képviselnek.

Szeparációs szorongás

A szeparáció, a magára maradottság, elhagyatottság ősi, általános félelem. A szeparációs szorongás abban az életkorban jelenik meg először, amikor a gyermeki lélek  kibontakozik az anyával való egységből,  amikor képes önmagát a másiktól elkülöníteni.  7-8 hónapos kortól a fejlődést kísérő, természetes félelem, melyet a szülőtől való elválás vált ki. A csecsemő sírni kezd, ha anyja eltűnik látóteréből, a nagyobbacska gyermek folyamatosan igényli a jelenlétét, nem akar eltávolodni az anyától, fél az elalvástól.  Zavartalan fejlődés és megfelelő anya-gyerek kötődés esetén 3 éves korra csökken, azonban a közösségbe kerülés ismét felerősíti a szeparációs félelmeket. Az óvodában csimpaszkodik a szülőbe, kétségbeesetten tiltakozik az elszakadásra, hangos zokogással válik el tőle. Az első hetekben mindez teljesen normális, azonban a beszoktatás időszaka után már indokolatlan szorongásra figyelmeztet, ha nem akar óvodába menni, rosszkedvű reggelenként, hasa fáj, az óvodában pedig játék helyett szomorkásan gubbaszt egész nap.  A túlzott mértékű szeparációs szorongás fennmaradásához általában az édesanya saját szorongása, túl szoros kötődés, szülői aggodalmaskodása járul hozzá.

Szörnyek, szellemek, boszorkányok

A 3 éves kisgyerek képzeletében megelevenednek a mesék alakjai, boszorkányok, szörnyek, szellemek. Képzeletvilága és az objektív valóság nem különül el élesen. Egyszerre tudja, hogy fantáziájának alakjai nem léteznek, és hiszi, hogy valóságossá tudnak válni. Az éjszaka sötétjében kígyóvá változik a szőnyegrojt, szellem lesz  a bizonytalan körvonalú árnyékból, szörnyeteg szemével néz az utcáról beszűrődő távoli fény. Ezek a félelmek a gyermeki világkép természetes kísérői, intenzív erővel képesek megjelenni, az iskoláskor kezdetére azonban veszítenek erejükből. A szimbolikus félelmek mögött gyakran más jelenség áll, így elfedik a tényleges kiváltó okot.  Az ijesztő fantázialények nem ritkán a gyermek környezetének egy-egy valós személyét, mindennapjainak valamilyen konfliktusát tükrözik. A boszorkány szimbolizálhatja a fenyegető anyát, a kutyaugatás a szülők hangos veszekedését. Az ilyen típusú szorongások csak az eredeti ok feltárásával oldódnak.

Az óvodás kisgyermek gyakran éretlen viselkedésformákkal, egy korábbi fejlettségi szintre történő visszacsúszással védekezik a szorongás ellen. A korábban már szobatiszta apróság újból bepisil, körmét rágja, felriad rossz álmából, nem tud elaludni.

A gyermekkori félelmek minden helyzetre kiterjedő általános szorongássá növekedhetnek. A túlzott mértékűre duzzadt, aktivitást bénító irreális szorongás mindenképpen ártalmas.  Talaját képezheti a később megjelenő szorongásos zavaroknak, felnőttkorban is meghatározhatja életünket, kapcsolatainkat, a világhoz való viszonyulásunkat.  Ha felerősödnek a fejlődést normálisan kísérő gyermeki szorongások, tartósan tapasztaljuk ezeket a tüneteket, kérjük mindenképpen szakember segítségét.

 

 

 

Írta:Nyárs Mária

Alvásproblémák

Este jó, este jó…

A kiegyensúlyozott testi-lelki fejlődéshez, az egészség megőrzéséhez minden gyereknek szüksége van megfelelő mennyiségű, zavartalan alvásra.  Alvászavarokkal sok felnőtt küszködik, megjelenésük éppen óvodáskorban jellemző, a gyerekek nagy százalékát érinti.

Fotó: David Castillo Dominici

Óvodáskorban átlagosan 11-13 óra az alvásszükséglet, egyéni különbségek azonban megfigyelhetők. A gyermek alvásigényét életkora és temperamentuma egyaránt befolyásolja. Egyes gyerekek rövidebb éjszakai alvás után is kiegyensúlyozottak napközben, nem igénylik a délutáni alvást, másoknak pedig még nagycsoportosan is szükségük van erre.

A gyerekkorban jelentkező alvászavarok tünetei és okai változatosak. Gyakran a fejlődést kísérő átmeneti jelenségről van szó, máskor családi problémák, érzelmi megterhelés, változás játszik szerepet kialakulásukban.

A pszichológust felkereső szülőknek legtöbbször az elalvás nehézségei, a gyakori éjszakai felébredések és rossz álmok jelentik a problémát. A kisgyerek nem tud egyedül elaludni, húzza az időt elalvás előtt, éjjelente átmegy a szülői ágyba, rémálmok zavarják meg pihenését. Nem ritka azonban ebben az életkorban az alvajárás és az ijesztő, pánikszerű félelmi reakciókkal kísért éjszakai felriadás sem.

Az elalvás problémái

Sok kisgyerek mesteri módon igyekszik minél későbbre tolni az elalvás idejét. „Szomjas vagyok… pisilni kell… még egy puszit kérek…”, a hasonló praktikák ismerősek lehetnek minden szülő számára. A huzavona oka az egyedülléttől, elkülönüléstől való félelem, az úgynevezett szeparációs szorongás. A magára maradottság, az elszakadás a biztonságot adó szülőtől ijesztő sok kicsi számára. A bizonytalan árnyak, a sötétség még nagyobbra növeszti ezeket a félelmeket. Sokszor ludasak a szülők is, ha fegyelmezési céllal mumust, zsákos embert és hasonló fenyegető lényeket emlegetnek a gyereknek, akinek fejében a fantázia és a valóság még egybemosódik.

A nehezen elalvó gyerekek éjszaka is gyakran felébrednek, keresik a szülő közelségét, gyakran kéretőznek a szülői ágyba.

Könnyebbé tehetjük az elalvást az esti meséléssel, halk dúdolással, jelzőfény vagy kislámpa használatával. Segít a szorongás leküzdésében egy kedvenc szőrmók játék, mely kicsit az anyát pótolja. A lefekvési ceremóniákat azonban ne nyújtsuk túl hosszúra. Adjuk tudtára, hogy csak egy mesét mondunk, és hogy ez tényleg az utolsó puszi. Ha éjszaka felébred és átjön ágyunkba, kísérjük vissza sajátjába, ha kell, sokadszorra is, bármilyen kényelmes is megengedni az ottmaradást.

Rossz álmok

A gyakori felzaklató álmok hátterében mindig megtalálható a szorongás. Előidézheti bármilyen felkavaró esemény, konfliktus, jelentős változás a gyerek életében.  Máskor a szülő felé irányuló, ki nem fejezhető haraghoz kapcsolódó bűntudatban található meg az ok.  Rossz álmai felébresztik, nehezen tud visszaaludni, de fel tudja idézni, akár másnap is. Ezzel szemben nem emlékszik a Pavor nocturnusnak nevezett drámai éjszakai felriadásra. Ez a  jelenség 5-7 éves kor körül a leggyakoribb. Jellemzője, hogy a gyerek hirtelen ébred fel, szeme nyitva, rémült, kapkodja a levegőt, remeg, a félelem jeleit mutatja. Látszólag ébren van, valójában mélyen alszik, nem reagál a külső ingerekre, ha kérdezgetjük, csak zavaros választ tud adni, nem lehet felébreszteni, így megnyugtatni sem.  Az éjszakai felriadás általában nagyon megijeszti a szülőket, többnyire azonban átmeneti jelenség.

Kevésbé riasztó, de gyakran fordul elő óvodáskorban az alvajárás. Ugyanúgy nem emlékszik rá, mint a riasztó éjszakai felriadásra. A kicsi ilyenkor nyitott szemmel, zavartan, tétován járkál, majd néhány perc után visszatér ágyába. Felébreszteni ilyenkor sem szükséges. Többnyire nincs pszichés oka.

Az egy-egy alkalommal megjelenő rémálmok nem igényelnek beavatkozást, azonban ha rendszeressé válnak, érdemes segítséget kérni az érzelmi okok feltárásához és orvoslásához.

Néhány tanács

A rendszeresség, a közel hasonló időpontban történő lefekvés, a rugalmasan kezelt, de az életkornak megfelelő szokások, esti ceremóniák biztonságot jelentenek az óvodások számára.  Nem pótolja anya vagy apa cirógatását, esti meséjét a televízió, ne arra bízzuk a gyerek elaltatását! Teremtsünk az alváshoz megfelelő feltételeket, segítsük a kisgyereket az esti lecsendesülésben, hiszen olykor a túlzott fáradtság nehezíti az elalvást.

.

.

Írta:Tóth Katalin Anna

Kisgyermekek idegen nyelvi fejlesztése

A kisgyermekek idegen nyelvi fejlesztése nagyban különbözik a felnőttek nyelvtanulási folyamatától. Gyermekkorban az anyanyelv elsajátításához hasonló, nem tudatos folyamatról beszélhetünk, fő célja a nyelvhasználat. A korai nyelvfejlesztés minden szempontból előnyös gyermekünk későbbi boldogulása során is.

.

.
A “Kreatív Angol” módszer kifejezetten bölcsődés, óvodás és kisiskolás gyermekek életkori sajátosságainak figyelembevételével lett kifejlesztve és már közel 20 éve működik sikeresen. A legfontosabb cél, hogy a kicsik ösztönösen, félelem nélkül tudjanak megszólalni idegen nyelven, megközelítőleg anyanyelvi szinten. Mivel a korai nyelvi fejlesztés az agynak olyan részeit nyitogatja meg, melyek később bezáródnak, a két, vagy több nyelven oktatott gyermekek a későbbiek során könnyebben tudnak majd más idegen nyelveket elsajátítani, ezen felül egyéb tárgyakban is sikeresebbek lesznek, a tanulmányi átlaguk is javul.

A Kreatív Angol módszer négy alappillér köré csoportosítva oktatja a gyerekeket:

Dráma: hogy gátlásaik idegen nyelven is felszabadulhassanak. Kicsiknél bábokba bújtatják a beszélgetőpartnert, később pedig a gyerekek bújnak más bőrébe.

Zene: hogy a hangképzésük, intonációkészségük és ritmusérzékük fejlődhessen.

Mozgás: hogy a gyerekek agyuk mindkét féltekéjét, egyszerre használhassák.

Kézműves tevékenység: hogy az életből ellesett helyzetekben automatikusan tudják használni a nyelvet.
 .

 

.

Copy Protected by Chetan's WP-Copyprotect.