Archívum: Egyéb támogatások

Írta:Erzsébet

Íme a hétpontos családvédelmi akcióterv részletei

A családok támogatására vonatkozó újabb intézkedések várhatóan 2019. július 1-jétől, részben pedig 2020. január 1-jétől lépnek hatályba. A végleges részletekbe menő szabályokra még várnunk kell, de néhány részlet már ismert.

1.) 10 millió forintos kölcsön fiatal házasoknak

10 millió forint kamatmentes szabad felhasználású hitel kaphatnak azok a fiatal házasok ahol az édesanya 18 és 40 életév közötti. Ez a hitel a gyermekek számától függően teljes egészében vissza nem térítendő támogatássá is válhat. A hitel törlesztését az első gyermek születésekor 3 évig felfüggesztik, majd a második gyermek születésekor további 3 évre, és ekkor már elengedik a tartozás fennálló részének 30 százalékát. A harmadik gyermek születésével a teljes tőkerészt elengedik. A programba 3 évig lehet belépni, elsőként a 2019. július 1-jén született gyermekekre alkalmazható. A 10 millió forint havi törlesztőrészlete 50 ezer forint. Várható hatályba lépés 2019. július 1-je.

2.) A kedvezményes CSOK hitelt használt lakásra is igénybe lehet venni

Az otthonteremtési programnál két lényeges változás várható. A CSOK mellé járó kamattámogatott kölcsönt kiterjesztik a használt lakások vásárlására. Tehát 2 gyermek vállalása, nevelése esetén 10 millió forint, 3 vagy több gyermeknél 15 millió forint kamattámogatott hitelt lehet igénybe venni a használt lakások vásárlásához is, ami jelenleg csak új lakás építéséhez, vásárlásához igényelhető. A másik változás, hogy eltörlik a 35 millió forintos értékhatárt a használt ingatlanok vásárlásánál. Várható hatályba lépés 2019. július 1-je.

3.) Második gyermek születése esetén 1 millió forint, harmadik gyermek születése esetén 4 millió forint jelzáloghitel elengedés

Jelenleg a harmadik gyermek születésétől kezdődően gyermekenként 1 millió forint hitelt engednek el. A változás, hogy már a második gyermek születésekor a fennálló jelzáloghitelből 1 millió forintot jóváírnak, a harmadik gyermek születésekor pedig 4 millió forintot, további gyermekek születésével 1-1 millió forinttal csökken a tartozás. Ez a CSOK hitelre is érvényes. Várható hatályba lépés 2019. július 1-je.

4.) Élethosszig tartó személyi jövedelemadó (SZJA) mentesség 4 vagy több gyermeket nevelő anyáknak

Azok az anyák akik legalább 4 gyermeket szültek, neveltek életük folyamán már nem kell személyi jövedelemadót fizetniük.  A kedvezmény nem függ a gyermekek életkorától, ezért azokra az anyákra is érvényes lesz, akiknek már felnőtt gyermekeik vannak.  Az intézkedés mellett párhuzamosan megmarad a családi kedvezmény jelenlegi rendszere is. Várható hatályba lépés 2020. január 1-je.

5.) Autóvásárlási támogatás nagycsaládosoknak

Legalább 3 gyermeket nevelő családok legalább 7 személyes új személygépkocsi vásárlása esetén 2,5 millió forint vissza nem térítendő támogatásra válnak jogosulttá. Várható hatályba lépés 2019. július 1-je.

6.) Nagyszülői GYED bevezetése

A szülők átadhatják saját GYED jogosultságukat az aktív, dolgozó nagyszülőnek, aki nem nyugdíjas. A nagyszülő GYED folyósítása mellett  nem folytathat keresőtevékenységet, tehát a korábban bevezetett „GYED EXTRA” ezen része nem vonatkozik rájuk. Várható hatályba lépés ???

7.) 21 ezer új bölcsődei férőhely

2022-ig mintegy 20-21 ezerrel növelik a bölcsődei férőhelyek számát.

Írta:Erzsébet

CSOK 2016 – Ezeket a tb jogviszonyokat ismerik el

Tavaly nyáron bevezetett egyösszegű, vissza nem térítendő lakáscélú támogatás feltételrendszere 2016. január 1-jétől változott. Normál szabályokhoz képest az új lakást építő vagy vásárló, két- vagy többgyermekes családok többlet kedvezményt vehetnek igénybe. A CSOK (családok otthonteremtési kedvezménye) meghatározott időtartamú előzetes és aktuális biztosításhoz kötött, ami  nem csak munkaviszony lehet. A biztosításra előírt normákat  rendelet szabályozza, ismerje meg a részleteket.

 

I. Három- vagy többgyermekes új lakóingatlant építő vagy vásároló család

Új lakás építésénél vagy új lakás vásárlásánál, meglévő vagy vállalt 3 vagy több gyermek  esetén a 10 millió forintos  jogosultság egyik feltétele, az igénylő a  kérelem benyújtásának időpontjában 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy saját maga – házastársak esetén legalább az egyik fél -, legalább 2 éve folyamatosan az egészségbiztosítás nyilvántartásában biztosítottként szerepel. A 2 év folyamatos biztosításban maximum 15 nap megszakítás lehet. A 2 éves időszakon belül, a benyújtás napját megelőző 180 napos időtartamba beszámítható jogviszonyok korlátozottak. E mellett feltétel az igénylés  benyújtásának időpontjában magyar társadalombiztosítási jog szerint fennálló biztosítás.  Az előzetes biztosítás igazolható az illetékes egészségbiztosítási pénztári feladatokat ellátó fővárosi és megyei kormányhivatal által kiadott igazolásával, illetve külföldön keresőtevékenységet folytató esetén az illetékes külföldi hatóság által kiállított igazolás hiteles magyar nyelvű fordításával.

Ápolási díjban részesülő igénylőre nem vonatkoznak a biztosítási feltételek, biztosítás igazolása helyett a fővárosi és megyei kormányhivatal ápolási díjat megállapító jogerős határozatát kell benyújtania.

Nézzük, a magyar társadalombiztosítási jog szerint ki minősül biztosítottnak, milyen jogviszony felel meg a CSOK feltételének.

2 év folyamatos biztosításba és az igénylés a benyújtásának napját megelőző 180 napos időtartamba egyaránt beszámítható (pl. biztosított a munkaviszonyban álló személy, és a munkaviszonyban töltött idő beszámítható):

1. 😀 a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt és a nemzetiségi szószólót is), közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Független Rendészeti Panasztestület tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik (kivéve, amikor szünetel a biztosítás, pl. igazolatlan távollét, fizetés nélküli szabadság meghatározott esetei, keresőképtelenség időszaka táppénz folyósítás nélkül, …),

2. 😀 a szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében, tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is –, és a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot,

3. 😀  egyéni vállalkozó (kivéve  tevékenységet szüneteltető, saját jogú nyugdíjas),

4. 😀  társas vállalkozó (kivéve  saját jogú nyugdíjas),

5. 😀 a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy – a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével –, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét,

6. 😀 az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy, kivéve a saját jogú nyugdíjast,

7. 😀 a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év (kivéve az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját, az egyéb jogcímen biztosítottat, illetőleg a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte).

Az igénylés a benyújtásának napját megelőző 180 napos időtartamba NEM számítható be, de a 2 év biztosítás 180 napon túli időszakába beszámítható:

8. 👿 közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy (CSOK-hoz való elismerhetőségének részletes szabályairól külön rendeletet alkotnak),

9. 👿 a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló,

10. 👿 az álláskeresési támogatásban részesülő személy (pl. álláskeresési járadék folyósításának ideje),

11. 👿 munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki: gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője, alapítvány, egyesület, egyesületek szövetsége, társasház közösség, köztestület, kamara, európai részvénytársaság, egyesülés, európai gazdasági egyesülés, európai területi társulás, vízgazdálkodási társulat, erdőbirtokossági társulat, egyéb állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata, közös vállalat, egyéni cég, szövetkezet, lakásszövetkezet, európai szövetkezet, állami vállalat, egyes jogi személyek vállalata, vállalatcsoport, Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, magánnyugdíjpénztárak tisztségviselője, vezető tisztségviselője, vagy e szervezetek felügyelőbizottságának tagja; helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatású polgármester, feltéve, hogy járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét,

12. 👿 az a természetes személy is, aki a munkát külföldi foglalkoztató számára Magyarország területén kívül végzi, és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet alapján magyar társadalombiztosítás hatálya alá tartozik.

 

II. Egyéb esetben

„Normál” estben – három- vagy többgyermekes új lakóingatlant építő vagy vásároló családok esetétől eltérően -, rövidebb, legalább 180 nap folyamatos, az egészségbiztosítás nyilvántartásában szereplő biztosítást szükséges igazolni az igénylőnek, illetőleg házastársak vagy élettársak esetén legalább az egyik félnek.  Az előírt folyamatos biztosításban legfeljebb 15 nap megszakítás lehet. Az igazolás a benyújtás időpontjában, ebben az esetben sem lehet 30 napnál régebbi. E mellett a kérelem benyújtásának napján is – magyar társadalombiztosítás hatálya alatt lévő – biztosítottnak kell lenni.

A magyar biztosítási jogviszonyok igazolásánál az I. fejezet 1-10. pontjában felsoroltak vehetők figyelembe. Tehát a vonatkozó rendelet, itt nem zárja ki a közfoglalkoztatási jogviszonyt.

A biztosításra vonatkozó feltételek alól szintén kivétel, ha az igénylő a fővárosi és megyei kormányhivatal ápolási díjat megállapító jogerős határozata alapján ápolási díjban részesül.

A biztosítás az I. fejezetben leírtak szerint igazolható.

Írta:Erzsébet

Tájékoztató normatív kedvezmények igénybevételéhez

A közoktatáshoz kapcsolódó különböző normatív kedvezmények és támogatások (tankönyvtámogatás, étkeztetési térítési díj-kedvezmény) családok százezrei számára jelentenek fontos hozzájárulást a taníttatás költségeihez. A kedvezmények igénybevétele jogosultság alapján történik, a jogosultságot igazolni (is) kell. Nem mindegy ugyanakkor, hogy mindez hogyan történik, felesleges sorban állással, többletadminisztrációval, vagy érdemi többletteher nélkül.

.
Megelőzendő a korábbi időszakban előforduló – és megítélésünk szerint helytelen – gyakorlatot, miszerint az oktatási intézmények a normatív kedvezmények érvényesítéséhez a szülőktől a Magyar Államkincstár által kiállított igazolást kérnek (jellemzően a három- vagy több gyermek után járó, vagy beteg gyermek után járó magasabb összegben történő családi pótlék folyósításáról), az alábbiakban felhívjuk a figyelmet a jogosultság(ok) egyszerűbb igazolásának lehetőségeire.

Fotó: photostock/freedigitalphotos.net

.
A tankönyvtámogatásról rendelkező 23/2004.(VIII.27.)OM rendelet 22. § (2) bekezdése szerint a normatív kedvezmény iránti igényt meghatározott igénylőlapon kell benyújtani,  amellyel egyidejűleg be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot.
A bemutatás tényét az iskola rávezeti az igénylőlapra. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges:
a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás;
b) ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt
ba) tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás vagy a magasabb összegű családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; …
Ugyanezen szakasz (3) bekezdése szerint a családi pótlék folyósításáról szóló
igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt.
Az ellátás kifizetését igazoló bérjegyzékkel, pénzintézeti számlakivonattal, vagy postai igazolószelvénnyel valamennyi szülő rendelkezik, tehát e miatt nem szükséges új igazolást kérni.

.
Az étkeztetési térítési díj-kedvezmény vonatkozásában pedig nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely kizárná a jogosultság fenti módokon történő igazolását, ezért e kedvezményre való jogosultság elbírálásához sem szükséges külön hatósági bizonyítványbeszereztetése.
A normatív kedvezményre jogosító családi pótlék összege tájékoztatásul (és segítségül) az alábbi:

  • A három- vagy többgyermekes család esetén a családi pótlék havi összege gyermekenként 16.000,- Ft. (3 gyermekes „alap” családi pótlék havi összege: 48.000,- Ft)
  • A három-vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén a családi pótlék havi összege gyermekenként 17.000,- Ft. (3 gyermekes „egyedülálló” családi pótlék havi összege: 51.000,- Ft)
  • Tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek után járó családi pótlék havi összege 23.300,- Ft; tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermeket egyedülállóként nevelő szülő részére havi 25.900,- Ft családi pótlék jár. (3 gyermekes családi pótlék havi összege, ha az egyik gyermek tartósan beteg: 55.300,- Ft, ugyanez egyedülálló szülő esetében: 59.900,- Ft)
  • A gyermek tartós betegségének igazolására a jogszabály szerint szakorvosi igazolást is el kell fogadni.

.
Előfordulhat az is, hogy a családi pótlék kifizetésére másik típusú  családtámogatási ellátással együttesen kerül sor.

  •  Családi pótlék utalása történhet gyermekgondozási segéllyel együtt, amennyiben 3 évesnél fiatalabb gyermek él a szülő háztartásában. A gyermekgondozási segély bruttó havi összege 28.500,- Ft, amelyből 10 % nyugdíjjárulék kerülhet levonásra (levonás esetén a nettó utalási összeg: 25.650,- Ft). A gyes töredékhónapra is járhat, egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár.
  • Családi pótlék folyósítása történhet gyermeknevelési támogatással összevontan, amennyiben a szülő három- vagy több kiskorút nevel a háztartásában és a legkisebb gyermek életkora 3 és 8 év közötti. A gyermeknevelési támogatás bruttó havi összege 28.500,- Ft, amelyből minden esetben 10 % nyugdíjjárulék kerül levonásra. A gyet töredékhónapra is járhat, egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár. (Pl: 3 gyermekes „alap” családi pótlék + nettó gyet = 48.000+25.650=73.650,- Ft.)

.
Az általában sem könnyű tanévkezdés többletterheinek csökkentése érdekében kérjük, hogy a normatív kedvezményekre való jogosultság megállapítása során szíveskedjenek a jelen tájékoztatóban foglaltak szerint eljárni.  Kérjük továbbá, hogy minderről – a rendelkezésre álló szokásos fórumokon – tájékoztassák a szülőket és tanulókat.

.

Forrás: Magyar Államkincstár- Tájékoztató valamennyi nevelési-oktatási intézmény Igazgatójának a normatív kedvezmények (tankönyvtámogatás, étkeztetési térítési díjkedvezmény) igénybevételéhez szükséges igazolásokról (Letöltés)

.

Copy Protected by Chetan's WP-Copyprotect.