Oops! It appears that you have disabled your Javascript. In order for you to see this page as it is meant to appear, we ask that you please re-enable your Javascript!

CSOK 2016 – Ezeket a tb jogviszonyokat ismerik el

Írta:Horváthné Pelyva Erzsébet

CSOK 2016 – Ezeket a tb jogviszonyokat ismerik el

Tavaly nyáron bevezetett egyösszegű, vissza nem térítendő lakáscélú támogatás feltételrendszere 2016. január 1-jétől változott. Normál szabályokhoz képest az új lakást építő vagy vásárló, két- vagy többgyermekes családok többlet kedvezményt vehetnek igénybe. A CSOK (családok otthonteremtési kedvezménye) meghatározott időtartamú előzetes és aktuális biztosításhoz kötött, ami  nem csak munkaviszony lehet. A biztosításra előírt normákat  rendelet szabályozza, ismerje meg a részleteket.

 

I. Három- vagy többgyermekes új lakóingatlant építő vagy vásároló család

Új lakás építésénél vagy új lakás vásárlásánál, meglévő vagy vállalt 3 vagy több gyermek  esetén a 10 millió forintos  jogosultság egyik feltétele, az igénylő a  kérelem benyújtásának időpontjában 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy saját maga – házastársak esetén legalább az egyik fél -, legalább 2 éve folyamatosan az egészségbiztosítás nyilvántartásában biztosítottként szerepel. A 2 év folyamatos biztosításban maximum 15 nap megszakítás lehet. A 2 éves időszakon belül, a benyújtás napját megelőző 180 napos időtartamba beszámítható jogviszonyok korlátozottak. E mellett feltétel az igénylés  benyújtásának időpontjában magyar társadalombiztosítási jog szerint fennálló biztosítás.  Az előzetes biztosítás igazolható az illetékes egészségbiztosítási pénztári feladatokat ellátó fővárosi és megyei kormányhivatal által kiadott igazolásával, illetve külföldön keresőtevékenységet folytató esetén az illetékes külföldi hatóság által kiállított igazolás hiteles magyar nyelvű fordításával.

Ápolási díjban részesülő igénylőre nem vonatkoznak a biztosítási feltételek, biztosítás igazolása helyett a fővárosi és megyei kormányhivatal ápolási díjat megállapító jogerős határozatát kell benyújtania.

Nézzük, a magyar társadalombiztosítási jog szerint ki minősül biztosítottnak, milyen jogviszony felel meg a CSOK feltételének.

2 év folyamatos biztosításba és az igénylés a benyújtásának napját megelőző 180 napos időtartamba egyaránt beszámítható (pl. biztosított a munkaviszonyban álló személy, és a munkaviszonyban töltött idő beszámítható):

1. 😀 a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt és a nemzetiségi szószólót is), közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Független Rendészeti Panasztestület tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik (kivéve, amikor szünetel a biztosítás, pl. igazolatlan távollét, fizetés nélküli szabadság meghatározott esetei, keresőképtelenség időszaka táppénz folyósítás nélkül, …),

2. 😀 a szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében, tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is –, és a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot,

3. 😀  egyéni vállalkozó (kivéve  tevékenységet szüneteltető, saját jogú nyugdíjas),

4. 😀  társas vállalkozó (kivéve  saját jogú nyugdíjas),

5. 😀 a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy – a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével –, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét,

6. 😀 az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy, kivéve a saját jogú nyugdíjast,

7. 😀 a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év (kivéve az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját, az egyéb jogcímen biztosítottat, illetőleg a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte).

Az igénylés a benyújtásának napját megelőző 180 napos időtartamba NEM számítható be, de a 2 év biztosítás 180 napon túli időszakába beszámítható:

8. 👿 közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy (CSOK-hoz való elismerhetőségének részletes szabályairól külön rendeletet alkotnak),

9. 👿 a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló,

10. 👿 az álláskeresési támogatásban részesülő személy (pl. álláskeresési járadék folyósításának ideje),

11. 👿 munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki: gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője, alapítvány, egyesület, egyesületek szövetsége, társasház közösség, köztestület, kamara, európai részvénytársaság, egyesülés, európai gazdasági egyesülés, európai területi társulás, vízgazdálkodási társulat, erdőbirtokossági társulat, egyéb állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata, közös vállalat, egyéni cég, szövetkezet, lakásszövetkezet, európai szövetkezet, állami vállalat, egyes jogi személyek vállalata, vállalatcsoport, Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, magánnyugdíjpénztárak tisztségviselője, vezető tisztségviselője, vagy e szervezetek felügyelőbizottságának tagja; helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatású polgármester, feltéve, hogy járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét,

12. 👿 az a természetes személy is, aki a munkát külföldi foglalkoztató számára Magyarország területén kívül végzi, és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet alapján magyar társadalombiztosítás hatálya alá tartozik.

 

II. Egyéb esetben

“Normál” estben – három- vagy többgyermekes új lakóingatlant építő vagy vásároló családok esetétől eltérően -, rövidebb, legalább 180 nap folyamatos, az egészségbiztosítás nyilvántartásában szereplő biztosítást szükséges igazolni az igénylőnek, illetőleg házastársak vagy élettársak esetén legalább az egyik félnek.  Az előírt folyamatos biztosításban legfeljebb 15 nap megszakítás lehet. Az igazolás a benyújtás időpontjában, ebben az esetben sem lehet 30 napnál régebbi. E mellett a kérelem benyújtásának napján is – magyar társadalombiztosítás hatálya alatt lévő – biztosítottnak kell lenni.

A magyar biztosítási jogviszonyok igazolásánál az I. fejezet 1-10. pontjában felsoroltak vehetők figyelembe. Tehát a vonatkozó rendelet, itt nem zárja ki a közfoglalkoztatási jogviszonyt.

A biztosításra vonatkozó feltételek alól szintén kivétel, ha az igénylő a fővárosi és megyei kormányhivatal ápolási díjat megállapító jogerős határozata alapján ápolási díjban részesül.

A biztosítás az I. fejezetben leírtak szerint igazolható.

Szerző

Horváthné Pelyva Erzsébet administrator

Copy Protected by Chetan's WP-Copyprotect.