Kedves István! Igen, marad.
Előzetes tervek szerint 2011. június 1-től (ténylegesen 2011. augusztus 1-től) változik a Munka Törvénykönyve, ami részben a gyermeket nevelő munkavállalókat érinti. Emellett egy sor olyan szabály változását is várható, amely minden munkavállalóra kiterjed.
A módosítások 2011. augusztus 1-től léptek hatályba, két hatályba lépési kivétel van, azt a vonatkozó szövegnél jelöltem és a változások gyakorlatilag megegyeznek a tervezettel.
Gyermeket nevelő munkavállalókra vonatkozó tervezet változások
Jelenleg a szülési szabadság után a gyermek otthoni gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első évére jár rendes szabadság, ami alap és pótszabadságból áll. A változtatás során ez az időtartam hat hónapra csökkenne. (A tervezetet elfogadták.) Az augusztus 1-től megkezdett fizetés nélküli szabadságokra kell alkalmazni, a korábban megkezdettek esetében még egy év szabadság jár.
A gyakorlatban problémát jelentett, hogy a hat hónapos szabályt mikortól kell alkalmazni, mivel az átmenti szabály december elején lépett hatályba és a megfogalmazása is elmét próbáló módra sikerült. A kételyek eloszlatása végett december 10-én hatályba lépett egy kiegészítő átmeneti rendelkezés is és egyértelművé vált, hogy 2011. augusztus 1-től kezdődő fizetés nélküli szabadságok első félévére illeti meg szabadság a kismamát.
A kismamák a gyermekvállalás időszaka után másfél, több gyermek esetében akár 3-4,5 évi szabadságnak megfelelő ki nem vett szabadsággal rendelkeznek és a hatályos szabályozás szerint a szabadság pénzbeli megváltására a munkaviszony megszűnésekor van lehetőség. Az előirányzat szerint a gyermek otthoni gondozása, ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára, ha a munkavállaló a szabadságot nem kapta meg, a munkavállaló és munkáltató megállapodása alapján letöltés nélkül ki lehet fizetni a munkaviszonya fennállása alatt is. (A tervezetet elfogadták.)
A tervezetben nem szerepelt, a törvény tárgyalása során terjesztették be és fogadták el, a felhalmozott szabadságot az akadályoztatás megszűnését követő 183 napon belül köteles kiadni a munkáltató. Csak az esedékesség évétől eltérő szabadságokat érinti. Tehát 2011-ben fizetés nélküli szabadságról, vagy hosszú időtartamú táppénzről, szülési szabadságról munkába visszatérő munkavállalónál a 2010. december 31-vel bezárólag felhalmozott szabadságra vonatkozik a rendelkezés.
Változnak a fizetés nélküli szabadság megszakításának feltételei. A megszakítási szándékot jelezni kell a munkáltató felé és attól függően, hogy mennyi idő telt el a fizetés nélküli szabadság kezdete óta, a munkáltató más és más időtartam eltelte után köteles a munkavállalót foglalkoztatni. Csak megjegyzem, hogy a bejelentés mindenképpen írásban történjen és a munkáltatóval az átvételt célszerű igazoltatni, így nincs vita a határidők betartása tekintetében.
Amennyiben a fizetés nélküli szabadság kezdő napjától számított hat hónapon belülre esik a munkába állás időpontja, a munkáltató a bejelentést követő legfeljebb 30 nap elteltével köteles foglalkoztatási kötelezettségének eleget tenni. Hat hónap elteltével, vagy azt követően időpontban, a bejelentéstől számított legfeljebb 60 nap áll rendelkezésére a munkáltatónak. (A tervezetet elfogadták.)
A vezető állású munkavállalók rendes felmondását a munkáltató nem köteles megindokolni, a tervezett új szabályozás szerint a terhesség kezdetétől a szülési szabadság végéig az általános szabályok szerint kell indokolni. (A tervezetet elfogadták.) Gyakorlatilag az első számú vezetőre, esetleg a helyettesére vonatkozik.
.
Minden munkavállalóra vonatkozó várható változtatások
A próbaidő jelenleg 30 nap, illetőleg kollektív szerződés és a munkáltató és munkavállaló megállapodás alapján legfeljebb 3 hónapig terjedő időszak lehet. A tervezett változtatás a kollektív szerződéssel rendelkező munkáltatók számára lehetővé teszi, hogy a kollektív szerződésben a próbaidő mértékét legfeljebb 6 hónapban határozzák meg. A próbaidő maximális mértékétől nem lehet eltérni, nem lehet meghosszabbítani. (A tervezetet elfogadták.) Gyakorlatilag a kis- és középvállalkozásoknál munkát végzőket többnyire nem érinti, a munkáltatók kb. 30%-a rendelkezik kollektív szerződéssel.
A szabadságot kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni. Az előirányzat szerint a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek, illetőleg a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt több részletben is kiadhatja, azonban a munkavállalót ebben az esetben is naptári évenként legalább egyszer legalább 14 naptári nap összefüggő szabadság megilleti. (A tervezetet elfogadták.)
A rendkívüli munkavégzésre 50% pótlék jár és várhatóan a jövőben a munkáltató előírhatja, hogy a pótlék helyett szabadidő jár, ami nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál. (A tervezetet elfogadták.)
2009-ben lépett hatályba az a rendelkezés, mely szerint a munkáltató és a munkavállaló megállapodhat 36 óránál rövidebb teljes munkaidőben is és a határozott időre a munkaidő felemeléséről is. Ez a szabályozás eredetileg 2011. december 31-ig hatályos, a munkaidő ilyen jellegű „átcsoportosításának” lehetősége ezt követően is megmarad. (A tervezetet elfogadták és a módosítás hatályos 2012. január 1-től.)
A munkaerő-kölcsönzés egyik tervezett változása, hogy a kölcsönzést a jelenleg kizárólag belföldi székhelyű a tagok korlátolt felelősségével működő gazdasági társaság, illetőleg szövetkezett mellett az EGT-tagállamban székhellyel rendelkező vállalkozás is végezheti, ha reá irányadó jog szerint kölcsönzést folytathat. (A tervezetet elfogadták és a módosítás 2011. december 1-től hatályos.)
Rögzítésre kerülne, hogy a kölcsönzött munkaerőre biztosítani kell az egyenlő bánásmód érvényesülését a fizetett bérelemek, valamint a szociális juttatások tekintetében, ide értve a foglalkoztatás hiányának időszakát és a kikölcsönzések közötti időszakot is. (A tervezetet elfogadták és a módosítás 2011. december 1-től hatályos.)
A kölcsönzött munkaerőnél előtérben kerül a terhes és szoptató nők védelme.
A Start Plusz kártyával foglalkoztatott gyed, gyes, gyet, ápolási díj megszűnése után, valamint a gyermek első életéve után a gyes folyósítása mellett munkába visszatérő munkavállalóknálcsak bizonyos idő eltelte után alkalmazható a bér és szociális juttatások tekintetében az egyenlő bánásmód elve. További hátrányos megkülönböztetés, hogy nem kell alkalmazni az egyenlő bánásmód elvét a kikölcsönzések közötti időre fizetett állásidő alatt. Szintén érinti a gyed után visszatérő munkavállalókat.
.
Elfogadott változat: Változnak a munka szabályai
.
Szerző