Változnak a gyermeket nevelő munkavállalók jogai augusztus 1-től

ByHorváthné Pelyva Erzsébet

Változnak a gyermeket nevelő munkavállalók jogai augusztus 1-től

Előzetes tervek szerint 2011. június 1-től (ténylegesen 2011. augusztus 1-től) változik a Munka Törvénykönyve, ami részben a gyermeket nevelő munkavállalókat érinti.  Emellett egy sor olyan szabály változását is várható, amely minden munkavállalóra kiterjed.

A módosítások 2011. augusztus 1-től léptek hatályba, két hatályba lépési kivétel van, azt a vonatkozó szövegnél jelöltem és a változások gyakorlatilag megegyeznek a tervezettel.

 

Gyermeket nevelő munkavállalókra vonatkozó tervezet változások

Jelenleg a szülési szabadság után a gyermek otthoni gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első évére jár rendes szabadság, ami alap és pótszabadságból áll. A változtatás során ez az időtartam hat hónapra csökkenne.  (A tervezetet elfogadták.) Az augusztus 1-től megkezdett fizetés nélküli szabadságokra kell alkalmazni, a korábban megkezdettek esetében még egy év szabadság jár.

A gyakorlatban problémát jelentett, hogy a hat hónapos szabályt mikortól kell alkalmazni, mivel az átmenti szabály december elején lépett hatályba és a megfogalmazása is elmét próbáló módra sikerült. A kételyek eloszlatása végett december 10-én hatályba lépett egy kiegészítő átmeneti rendelkezés is és egyértelművé vált, hogy 2011. augusztus 1-től kezdődő fizetés nélküli szabadságok első félévére illeti meg szabadság a kismamát.

A kismamák a gyermekvállalás időszaka után másfél, több gyermek esetében akár 3-4,5 évi szabadságnak megfelelő ki nem vett szabadsággal rendelkeznek és a hatályos szabályozás szerint a szabadság pénzbeli megváltására a munkaviszony megszűnésekor van lehetőség. Az előirányzat szerint a gyermek otthoni gondozása, ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára, ha a munkavállaló a szabadságot nem kapta meg, a munkavállaló és munkáltató megállapodása alapján letöltés nélkül ki lehet fizetni a munkaviszonya fennállása alatt is. (A tervezetet elfogadták.)

A tervezetben nem szerepelt, a törvény tárgyalása során terjesztették be  és fogadták el, a felhalmozott szabadságot az akadályoztatás megszűnését követő 183 napon belül köteles kiadni a munkáltató. Csak az esedékesség évétől eltérő szabadságokat érinti. Tehát 2011-ben fizetés nélküli szabadságról, vagy hosszú időtartamú táppénzről, szülési szabadságról munkába visszatérő munkavállalónál a 2010. december 31-vel bezárólag felhalmozott szabadságra vonatkozik a rendelkezés.

Változnak a fizetés nélküli szabadság megszakításának feltételei. A megszakítási szándékot jelezni kell a munkáltató felé  és attól függően, hogy mennyi idő telt el a fizetés nélküli szabadság kezdete óta, a munkáltató más és más időtartam eltelte után köteles a munkavállalót foglalkoztatni.  Csak megjegyzem, hogy a bejelentés mindenképpen írásban történjen és a munkáltatóval az átvételt célszerű igazoltatni, így nincs vita a határidők betartása tekintetében.

Amennyiben a fizetés nélküli szabadság kezdő napjától számított hat hónapon belülre esik a munkába állás időpontja, a munkáltató a bejelentést követő legfeljebb 30 nap elteltével köteles foglalkoztatási kötelezettségének eleget tenni. Hat hónap elteltével, vagy azt követően időpontban, a bejelentéstől számított legfeljebb 60 nap áll rendelkezésére a munkáltatónak. (A tervezetet elfogadták.)

A vezető állású munkavállalók rendes felmondását a munkáltató nem köteles megindokolni,   a tervezett  új szabályozás szerint a terhesség kezdetétől a szülési szabadság végéig  az általános szabályok szerint kell indokolni. (A tervezetet elfogadták.) Gyakorlatilag az első számú vezetőre, esetleg a helyettesére vonatkozik.

.

Minden munkavállalóra vonatkozó várható változtatások

A próbaidő jelenleg 30 nap, illetőleg kollektív szerződés és a munkáltató és munkavállaló megállapodás alapján legfeljebb 3 hónapig terjedő időszak lehet. A tervezett változtatás a kollektív szerződéssel rendelkező munkáltatók számára lehetővé teszi, hogy a kollektív szerződésben a próbaidő mértékét legfeljebb 6 hónapban határozzák meg. A próbaidő maximális mértékétől nem lehet eltérni,  nem lehet meghosszabbítani. (A tervezetet elfogadták.) Gyakorlatilag a kis- és középvállalkozásoknál munkát végzőket többnyire nem érinti, a munkáltatók kb. 30%-a rendelkezik kollektív szerződéssel.

A szabadságot kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni. Az előirányzat szerint a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek, illetőleg a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt több részletben is kiadhatja, azonban a munkavállalót ebben az esetben is naptári évenként legalább egyszer legalább 14 naptári nap összefüggő szabadság megilleti. (A tervezetet elfogadták.)

A rendkívüli munkavégzésre 50% pótlék jár és várhatóan a jövőben a munkáltató előírhatja, hogy a pótlék helyett szabadidő jár, ami nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál. (A tervezetet elfogadták.)

2009-ben lépett hatályba az a rendelkezés, mely szerint a munkáltató és a munkavállaló megállapodhat 36 óránál rövidebb teljes munkaidőben is és a határozott időre a munkaidő felemeléséről is. Ez a szabályozás eredetileg 2011. december 31-ig  hatályos,  a munkaidő ilyen jellegű “átcsoportosításának” lehetősége ezt követően is megmarad. (A tervezetet elfogadták és a módosítás hatályos 2012. január 1-től.)

A munkaerő-kölcsönzés egyik tervezett változása, hogy a kölcsönzést a jelenleg kizárólag belföldi székhelyű a tagok korlátolt felelősségével működő gazdasági társaság, illetőleg szövetkezett mellett az EGT-tagállamban székhellyel rendelkező vállalkozás is végezheti, ha reá irányadó jog szerint kölcsönzést folytathat. (A tervezetet elfogadták és a módosítás 2011. december 1-től hatályos.)

Rögzítésre kerülne, hogy a kölcsönzött munkaerőre biztosítani kell az egyenlő bánásmód érvényesülését a fizetett bérelemek, valamint a szociális juttatások tekintetében, ide értve a foglalkoztatás hiányának időszakát és a kikölcsönzések közötti időszakot is. (A tervezetet elfogadták és a módosítás 2011. december 1-től hatályos.)

A kölcsönzött munkaerőnél előtérben kerül a terhes és szoptató nők védelme.

A Start Plusz kártyával foglalkoztatott gyed, gyes, gyet, ápolási díj megszűnése után, valamint a gyermek első életéve után a gyes folyósítása mellett munkába visszatérő munkavállalóknálcsak bizonyos idő eltelte után alkalmazható a bér és szociális juttatások tekintetében az egyenlő bánásmód elve. További hátrányos megkülönböztetés, hogy nem kell alkalmazni az egyenlő bánásmód elvét a kikölcsönzések közötti időre fizetett állásidő alatt. Szintén érinti a gyed után visszatérő munkavállalókat.

.

Elfogadott változat: Változnak a munka szabályai

.

About the author

Horváthné Pelyva Erzsébet administrator

16 hozzászólás

nazsimazsiPosted on7:25 du. - nov 28, 2011

Kedves Erzsébet! Az Mt-t módosító 2011. évi CV. törvény hatálybaléptető rendelkezései szerint csak 2011. december 1-jével lép hatályba az a rendelkezés, ami egyértelművé teszi, hogy a 2011. augusztus 1. után kezdődött fizetésnélküli szabadságokra vonatkozik az a módosítás, hogy csak az első hat hónapra jár szabadság. Mi van akkor azokkal, akik 2011. augusztus 1. és december 1. között térnek vissza a munkába??????Az ő esetükben még nem hatályos ez az átmeneti rendelkezés, viszont ha 2011. dec. 1. után megy vissza dolgozni, akkor mégis a korábbi szabályi vonatkozik rá? Hogyan van ez???? Az én munkáltatóm azt mondja, hogy mivel szeptember 1-jel mentem vissza, rám a 6 hónap vonatkozik, de ha dec 1-jével álltam volna vissza, akkor a fizetésnélküli első évére járna a szabi. Én ezt nem értem. Ez valami jogalkotási hiba???

    Horváthné Pelyva ErzsébetPosted on7:09 de. - nov 29, 2011

    Kedves “nazsimazsi”!

    A fizetés nélküli szabadság kezdetekor hatályos szabályozás szerint kell a rendes szabadságát meghatározni, Önre még az egy év érvényes.

      nazsimazsiPosted on4:48 du. - nov 29, 2011

      Én is így gondoltam egészen addig, míg a hatályba léptető rendelkezésekre fel nem hívta a főnököm a figyelmemet.
      Igen ám, de elég érdekesen sikerült a módosítás:

      Az Mtmód. 9 §-a a 130.§ (2) bekezdés c) pontjában a szabadsággal járó időszakot egy évről 6 hónapra csökkentette. A rendelkezés a hatálybaléptető rendelkezések szerint 2011. augusztus 1. napján lépett hatályba.

      Az Mtmód 22. §-a kimondja, hogy a csökkentett időszak csak azokra vonatkozik, akik 2011. augusztus 1-jét követően mentek fizetésnélküli szabadságra (Az Mt-ben ez a 211. § (5) bekezdése lesz). Ebben csak az az érdekes, hogy ezt a rendelkezést a törvény csak 2011. december j-jével lépteti hatályba (126 § (2) c)).

      Ezért van bennem kétely, és nem tudom, hogyan érjem el a munkáltatómnál, hogy márpedig nekem egy évig jár a szabi, amikor ő ebbe a hatályba léptető rendelkezésbe kapaszkodik, és talán nem is eredménytelenül.
      Kérem kedves Erzsébet, megtenné, hogy megnézi a hivatkozott jogszabályhelyeket? Ezek ismeretében is változatlanul az az álláspontja, hogy nekem is az egy évre jár a szabi??

      Köszönettel

      Zsuzsa

        Horváthné Pelyva ErzsébetPosted on5:17 du. - nov 29, 2011

        Kedves Zsuzsa!

        Ismerem az idézet jogszabály helyeket. Sokan gratulálnának a jogalkotónak megfogalmazásért, az átmeneti szabály okozta dilemmákért.
        Ami sem Önnek, sem a munkáltatójának nem tiszta, Önre még az 1 év vonatkozik, mivel a visszatérés esik szeptember 1-re és nem a fizetés nélküli szabadság kezdete. Önnek annyi időszakra jár rendes szabadság a gyermek otthoni gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamára, amennyi a megkezdésekor hatályos törvény szerint megillette. Gondolom a fizetés nélkülit 2010, 2009-ben kezdte, és a fizetés nélküli első évére jogosult szabira.

        nazsimazsiPosted on7:09 du. - nov 29, 2011

        Kedves Erzsébet!

        Köszönöm, hogy válaszolt, és megerősítette az igazamat. Holnap újult erővel kopogtatok főnököm ajtaján. Hihetetlen, hogy nem vettem észre, hogy a fizetés nélküli szabadság kezdetéről beszél a jogszabályhely, és nem a visszatérésről. Nagyon köszönöm, mostmár tutira biztosnak érzem az igazam, így egészen más leülni egyeztetni. Nagyon hálás vagyok Önnek a segítségért.

        Köszönettel

        Zsuzsa

EmiliaPosted on11:15 du. - aug 12, 2011

Kedves Erzsébet!
Határozatlan idejű,teljes munkaidős pedagógus vagyok,jelenleg Gyed-en,fizetés nélküli szabadságon.Érdeklődöm,h a GYED lejárta (2011.nov.) után igényelhetem-e a GYES-t,ill. utána a GYET-et(4 kiskorú gyermekem van).Keresőtevékenységnek minősül-e így a heti 40 órás munkám és kizárja ezeket? Nem szeretnék még visszamenni dolgozni 5-6 évig.Lehetek-e fizetés nélüli szabin eddig?
Köszönettel:Emilia

    Horváthné Pelyva ErzsébetPosted on7:07 du. - aug 14, 2011

    Kedves Emília!

    A munkáltatójánál kérvényezheti a fizetés nélküli szabadságot, a gyermek 3. életévéig köteles biztosítani, a gyet időszak alatt nem. Heti 40 órában egészséges gyermek után kapott gyes, valamint gyet mellett legfeljebb heti 30 órában végezhet keresőtevékenységet úgy, hogy a jogosultságát ne veszítse el.

      EmiliaPosted on10:28 du. - aug 14, 2011

      Kedves Erzsébet!
      Köszönöm a segítségét.Akkor,ha jól értem,ha a munkáltatóm engedélyezi,h GYET-re menjek,és fizetés nélküli szabin legyek,megmarad a munkaviszonyom,és GYET után visszamehetek dolgozni oda?(közben nem dolgoznék)

        Horváthné Pelyva ErzsébetPosted on11:32 de. - aug 15, 2011

        Kedves Emília!

        Gyet folyósítása alatt biztosított fizetés nélküli szabadság időtartama alatt nem él a felmondási tilalom, ha a munkáltatója nem él a felmondással, akkor megmarad a munkaviszonya.

gicus67Posted on10:23 de. - Júl 15, 2011

Kedves Erzsébet !
Azt szeretném megkérdezni,hogy az új szabadságkiadásra vonatkozó szabályok mikortól ,és kire vonatkoznak pontosan.Nekem november 19-én
tölti a kisfiam a két évet ,addig vagyok gyeden.Utána szeretnék visszamenni dolgozni,megkapom még rendesen a szabadságokat visszamenőleg vagy már nem?
Köszönettel ,
Ági

    Horváthné Pelyva ErzsébetPosted on7:28 du. - Júl 17, 2011

    Kedves Ági!

    A módosítás jelen pillanatban még nincs kihirdetve. Álláspontom szerint a hatályba lépést követően induló fizetés nélküli szabadságokat érinti. A már megszerzett jogokat (felhalmozott szabadságot nem).

Változnak a munka szabályai | AnyaBarátPosted on8:40 de. - Júl 5, 2011

[…] Ajánlott cikk: Változnak a gyermeket nevelő munkavállalók jogai. […]

Nagy ErikaPosted on11:21 de. - jún 24, 2011

Kedves Erzsébet!
Nem tudom, hogy jó topicba írom-e a kérdésemet.
Kisfiam nemrég született, én 2007 óta vagyok EV. Nem szüneteltettem a vállalkozásomat, és nem is tervezem, mert személyes kereső tevékenységet nem folytatok benne, lenne egy megbízott alkalmazottam, vagy segítő családtagom erre. Az lenne a kérdésem, hogy a megbízott alkalmazottat, vagy segítő családtagot, aki számláz, aláírási joga van stb, hogy arra vonatkozólag van-e valami előírás, hogy hány órában kell felvenni?

Köszönettel,
Nagy Erika

    Horváthné Pelyva ErzsébetPosted on2:25 du. - jún 24, 2011

    Kedves Erika!

    Mit ért az alatt, hogy megbízott alkalmazott? Munkaviszonyban álló munkavállalót bíz meg, vagy megbízási szerződéssel végzi a rábízott feladatokat?

    A segítő családtagnál a szerződésben határozzák meg, hogy mennyi időt dolgozik a vállalkozásban és milyen díjazásban részesül. A díjazás költségként való elszámolásánál van jelentősége, hogy a kettő milyen arányban áll egymással, mivel csak bizonyos mértékig számolható el, erről részletes tájékoztatást a könyvelője is tud adni, mindenképpen beszéljék át.

      Nagy ErikaPosted on4:30 du. - jún 24, 2011

      Kedves Erzsébet! Köszönöm a gyors választ!
      Ez alatt azt értem, hogy az egyik alkalmazottam állítana ki számlákat, ill aláírási joga is lenne.
      Az APEH-nál azt mondták, hogy nem kell szüneteltetnem a vállalkozást, csak kereső tevékenységet nem folytathatok, és hogy számlázást, aláírást, szerződések aláírását végezheti egy alkalmazottam, akit ezzel megbízok, vagy pedig egy segítő családtag.
      Én egy alkalmazottamat szeretném erre a feladatra, de nem tudom, van-e valami előírás arra vonatkozólag, hogy neki hány órában kell egy héten dolgozni.

      Köszönettel,
      Erika

        Horváthné Pelyva ErzsébetPosted on10:09 de. - jún 27, 2011

        Kedves Erika!

        A munkaviszonyt létesíthetik akár heti 1 órára is, vagy havi 2-3 órára is, nyilván a munkaidő mértékét az elvégzendő feladatokhoz kell igazítani. Fontos, hogy a munkaviszony létesítésére és fenntartására vonatkozó szabályokat betartsák.

Leave a Reply

*

Copy Protected by Chetan's WP-Copyprotect.