Álláskeresési járadék

Közel fél millióra tehető a regisztrált álláskeresők száma, és az utóbbi néhány hónapban közel annyian vesztették el a munkahelyüket, mint ahányan gazdaságilag aktívvá váltak. A regisztrált álláskeresők -meghatározott feltételek fennállása mellett- álláskeresési járadékot, álláskeresési segélyt, illetőleg költségtérítést kapnak.

A támogatást utólag folyósítja az illetékes Munkaügyi Központ. A nyilvántartásba vétel napja az állami foglalkoztatási szervnél való jelentkezés első napja, és ezt követően tájékoztatják a jelentkezőt milyen feltétek mellett jogosult az ellátásra, majd együttműködési szerződést kötnek és jogszabályban meghatározott határidőn belül elbírálják a jogosultságot. Erről határozatot állítanak ki és a jogerőre emelkedést követően utalják az első ellátást.

Milyen dokumentumokat kell bemutatni, illetőleg leadni?

Jelentkezéskor, nyilvántartásba vételhez kérik a személyes adatok igazolására alkalmas dokumentumokat,  a személyi igazolványt és a lakcímkártyát. Az alkalmazott (munkajogviszony, közalkalmazott, stb.) részére a munkáltató  a jogviszony megszűnésekor kiállít egy igazolást az álláskeresési járadék, segély megállapításához és ezt a jogosultság megállapításához le kell adni. Emellett szükséges a jövedelemadó adatlap, a Tb kiskönyv (OEP igazolvány),   magán-nyugdíjpénztári tagság esetében a  belépési nyilatkozat és a bírósági végzéssel megállapított tartási kötelezettséget tartalmazó adatlap. Egyéni, vagy társas vállalkozói státusz megszűnéséről igazolás, valamint az adóhatóságtól be kell szerezni a munkaerő-piaci járulék alapjáról és annak befizetéséről szóló igazolást, megjelölve a járulékfizetési kötelezett alól mentes időszakokat is. Bankszámlára való utalásnál kérik a számlaszámot is.

Álláskeresési járadék jogosultság

Járadék illeti meg azt az álláskeresőt, aki az álláskeresővé válást megelőző 4 éven belül legalább 365 nap jogosultsági idővel rendelkezik. Jogosultsági időnek számít a  munkaviszonyban töltött időtartam, az egyéni, vagy társas vállalkozói tevékenység folytatásának időszaka. Munkaviszonynál az 1 hónapnál hosszabb fizetés nélküli időszak nem számít bele, kivéve, ha a fizetés nélküli szabadságot a gyermek otthoni gondozása céljából vette igénybe a munkavállaló. Vállalkozó esetében a jogosultsági időbe nem számítható bele az az időszak, amely alatt a járulékfizetési kötelezettségének nem tett eleget.

A 4 éves időtartamot meghosszabbítja az az időszak, amely alatt a munkaviszony nem állt fenn, vagy a vállalkozó jogosultsági időnek minősülő vállalkozói tevékenységet nem folytatott.

Ilyen időszak:

• a sor-, valamint tartalékos katonai szolgálat, továbbá a polgári szolgálat,
• a keresőképtelenséggel járó betegség,
• a beteg gyermek ápolására igénybe vett táppénzes állomány,
• a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély folyósítása,
• a rehabilitációs járadék, a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj, a rendszeres szociális járadék, az átmeneti járadék, továbbá a bányászok egészségkárosodási járadéka folyósításának,
• az előzetes letartóztatás, valamint a szabadságvesztés, és az elzárás büntetés,
• az ápolási díj és a gyermeknevelési támogatás folyósítása,
• a nappali tagozaton történő tanulmányok folytatásának időtartama.

A jogosultság további feltétele, hogy az álláskereső rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, táppénzben nem részesül,  munkát akar vállalni és az önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, a foglalkoztatási hivatal sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.

A munkahely akkor tekinthető megfelelőnek, ha a foglalkoztatás munkaviszonyban történik, ha az álláskereső egészségi állapota szerint a munkavégzésre alkalmas, a várható kereset az álláskeresési járadék összegét, illetőleg a minimálbér összegét eléri, valamint a munkahely és a lakóhely közötti naponta oda- vissza történő utazás a napi 3 órát nem haladja meg, ez 10 év alatti gyermeket egyedül nevelő szülő esetében a 2 órát nem haladja meg.

Álláskeresési járadék folyósításának  időtartama

A járadék folyósítása minimum 73 napig tart,  leghosszabb időtartama 270 nap. A folyósítás kezdő napja a nyilvántartásba vétel napja, kivéve, ha a munkaviszony a munkáltató rendkívüli felmondásával, vagy a munkavállaló rendes felmondásával szűnt meg, mert akkor csak a megszűnést követő 90 nap elteltével folyósítható az ellátás.

Álláskeresési járadék mértéke, összege

Az ellátást az álláskeresővé válást megelőző 4 naptári negyedévben elért munkaerő-piaci járulékalapot képező jövedelem alapján számítják. Abban az esetben, ha egyáltalán nincs ilyen jövedelem -pl. gyermek gondozása miatt-, akkor a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 130%-nak alapulvételével számítják. Az ellátást naptári napra állapítják meg, és hónap naptári napjainak száma szerint folyósítják.

A folyósítás első szakaszában, amely a folyósítási idő feléig, de legfeljebb 91 napig tart, a járulékalap 60%-t folyósítják a következő két korlát között. Az alsó határ nem lehet kevesebb, mint a minimálbér 60%-a -amennyiben az igazolt jövedelem eléri legalább a minimálbért-, a felső pedig a 120%-a, ami 2011-ben napi bruttó 1.560 Ft-tól   3.120 Ft-ig terjedő összeg lehet.

A második szakasz legfeljebb 179 napig tart és a járadék összege megegyezik a minimálbér 60%-val, 2011-ben napi bruttó 1.560 Ft-tal.

Mindkét szakaszban, ha a járadék megállapításához igazolt jövedelem nem éri el a minimálbért, akkor az igazolt jövedelem lesz az alap és annak a 60%-a a járadék, ugyancsak napi bruttó összegben megállapítva.

.

Rövidesen folytatom az álláskeresési segéllyel.