Álláskeresési járadék

Közel fél millióra tehető a regisztrált álláskeresők száma, és az utóbbi néhány hónapban közel annyian vesztették el a munkahelyüket, mint ahányan gazdaságilag aktívvá váltak. A regisztrált álláskeresők -meghatározott feltételek fennállása mellett- álláskeresési járadékot, álláskeresési segélyt, illetőleg költségtérítést kapnak.

A támogatást utólag folyósítja az illetékes Munkaügyi Központ. A nyilvántartásba vétel napja az állami foglalkoztatási szervnél való jelentkezés első napja, és ezt követően tájékoztatják a jelentkezőt milyen feltétek mellett jogosult az ellátásra, majd együttműködési szerződést kötnek és jogszabályban meghatározott határidőn belül elbírálják a jogosultságot. Erről határozatot állítanak ki és a jogerőre emelkedést követően utalják az első ellátást.

 

Milyen dokumentumokat kell bemutatni, illetőleg leadni?

Jelentkezéskor, nyilvántartásba vételhez kérik a személyes adatok igazolására alkalmas dokumentumokat,  a személyi igazolványt és a lakcímkártyát. Az alkalmazott (munkajogviszony, közalkalmazott, stb.) részére a munkáltató  a jogviszony megszűnésekor kiállít egy igazolást az álláskeresési járadék, segély megállapításához és ezt a jogosultság megállapításához le kell adni. Emellett szükséges a jövedelemadó adatlap, a Tb kiskönyv (OEP igazolvány),   magán-nyugdíjpénztári tagság esetében a  belépési nyilatkozat és a bírósági végzéssel megállapított tartási kötelezettséget tartalmazó adatlap. Egyéni, vagy társas vállalkozói státusz megszűnéséről igazolás, valamint az adóhatóságtól be kell szerezni a munkaerő-piaci járulék alapjáról és annak befizetéséről szóló igazolást, megjelölve a járulékfizetési kötelezett alól mentes időszakokat is. Bankszámlára való utalásnál kérik a számlaszámot is.

 

Álláskeresési járadék jogosultság

Járadék illeti meg azt az álláskeresőt, aki az álláskeresővé válást megelőző 4 éven belül legalább 365 nap jogosultsági idővel rendelkezik. Jogosultsági időnek számít a  munkaviszonyban töltött időtartam, az egyéni, vagy társas vállalkozói tevékenység folytatásának időszaka. Munkaviszonynál az 1 hónapnál hosszabb fizetés nélküli időszak nem számít bele, kivéve, ha a fizetés nélküli szabadságot a gyermek otthoni gondozása céljából vette igénybe a munkavállaló. Vállalkozó esetében a jogosultsági időbe nem számítható bele az az időszak, amely alatt a járulékfizetési kötelezettségének nem tett eleget.

A 4 éves időtartamot meghosszabbítja az az időszak, amely alatt a munkaviszony nem állt fenn, vagy a vállalkozó jogosultsági időnek minősülő vállalkozói tevékenységet nem folytatott.

Ilyen időszak:

  • a sor-, valamint tartalékos katonai szolgálat, továbbá a polgári szolgálat,
  • a keresőképtelenséggel járó betegség,
  • a beteg gyermek ápolására igénybe vett táppénzes állomány,
  • a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély folyósítása,
  • a rehabilitációs járadék, a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj, a rendszeres szociális járadék, az átmeneti járadék, továbbá a bányászok egészségkárosodási járadéka folyósításának,
  • az előzetes letartóztatás, valamint a szabadságvesztés, és az elzárás büntetés,
  • az ápolási díj és a gyermeknevelési támogatás folyósítása,
  • a nappali tagozaton történő tanulmányok folytatásának időtartama.

A jogosultság további feltétele, hogy az álláskereső rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, táppénzben nem részesül,  munkát akar vállalni és az önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, a foglalkoztatási hivatal sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.

A munkahely akkor tekinthető megfelelőnek, ha a foglalkoztatás munkaviszonyban történik, ha az álláskereső egészségi állapota szerint a munkavégzésre alkalmas, a várható kereset az álláskeresési járadék összegét, illetőleg a minimálbér összegét eléri, valamint a munkahely és a lakóhely közötti naponta oda- vissza történő utazás a napi 3 órát nem haladja meg, ez 10 év alatti gyermeket egyedül nevelő szülő esetében a 2 órát nem haladja meg.

 

Álláskeresési járadék folyósításának  időtartama

A járadék folyósítása minimum 73 napig tart,  leghosszabb időtartama 270 nap. A folyósítás kezdő napja a nyilvántartásba vétel napja, kivéve, ha a munkaviszony a munkáltató rendkívüli felmondásával, vagy a munkavállaló rendes felmondásával szűnt meg, mert akkor csak a megszűnést követő 90 nap elteltével folyósítható az ellátás.

 

Álláskeresési járadék mértéke, összege

Az ellátást az álláskeresővé válást megelőző 4 naptári negyedévben elért munkaerő-piaci járulékalapot képező jövedelem alapján számítják. Abban az esetben, ha egyáltalán nincs ilyen jövedelem -pl. gyermek gondozása miatt-, akkor a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 130%-nak alapulvételével számítják. Az ellátást naptári napra állapítják meg, és hónap naptári napjainak száma szerint folyósítják.

A folyósítás első szakaszában, amely a folyósítási idő feléig, de legfeljebb 91 napig tart, a járulékalap 60%-t folyósítják a következő két korlát között. Az alsó határ nem lehet kevesebb, mint a minimálbér 60%-a -amennyiben az igazolt jövedelem eléri legalább a minimálbért-, a felső pedig a 120%-a, ami 2011-ben napi bruttó 1.560 Ft-tól   3.120 Ft-ig terjedő összeg lehet.

A második szakasz legfeljebb 179 napig tart és a járadék összege megegyezik a minimálbér 60%-val, 2011-ben napi bruttó 1.560 Ft-tal.

Mindkét szakaszban, ha a járadék megállapításához igazolt jövedelem nem éri el a minimálbért, akkor az igazolt jövedelem lesz az alap és annak a 60%-a a járadék, ugyancsak napi bruttó összegben megállapítva.

.

Rövidesen folytatom az álláskeresési segéllyel.

 

További bejegyzések ebben a kategóriában:

Gyes, Gyet melletti munkavégzés feltételei 2011 -től
Start Plusz kártyával rendelkező anyák foglalkoztatása
2012. évi munkaszünetek körüli munkarend

Jogi nyilatkozat

Az oldalon található cikkek és a kommentekben közzétett információk a kiszámíthatatlan jogszabályi változásoknak köszönhetően az idő múlásával részben, vagy egészben megváltozhatnak és kizárólag a megjelenéskor hatályos szabályozáson alapuló tájékoztatást szolgálják, sohasem hellyetesíthetik az egyénre szabott, személyes tanácsadást.

10 válasz a(z) Álláskeresési járadék bejegyzéshez

  1. Kedves Erzsébet!

    2006.augusztus 1-jétől 2011.május 20-ig dolgoztam
    egy cégnél folyamatosan.
    Ha passzív táppénzre [továbbiakban P.Tp.] megyek,
    utána pedig regisztrálom magam mint munkanélküli,
    akkor az álláskeresési járadékot ugyanúgy
    állapítják meg a P.Tp-m lejárata után, mintha nem
    is lettem volna P.Tp-n?
    Azaz befolyásolja-e a P.Tp. az álláskeresési járadék
    összegét és időtartamát?

    Válaszát előre is köszönöm!
    Tisztelettel: Vágó S. Levente

  2. Kedves Erzsébet!

    Jelenleg gyesen vagyok 26 hónapos kisfiammal, a munkáltató nem tud visszavenni,így az a kérdésem, hogy közös megegyezéssel ha megszüntetjük a munkaviszonyomat, akkor jelentkezhetek-e a munkaügyi központban járadékra? Ha igen, elveszítem-e a gyest? Augusztustól menne bölcsibe a kisfiam, fel is veszik mivel rendszeres gyermekvédelmi támogatást kap.Viszont ha nem lesz munkaviszonyom, hanem álláskereső leszek akkor járhat-e bőlcsödébe, kötelesek-e akkor is felvenni.Ha én az álláskeresési járadék mellett nem kaphatok gyest, akkor igényelheti az apuka, aki álláskereső de nem kap semmiféle ellátást?

    • Horváthné Pelyva Erzsébet

      Kedves Erzsébet!

      Álláskeresési járadékot és gyest egyidejűleg nem folyósítanak. A gyermekvédelmi támogatás miatt előnyt élvez a bölcsődei felvételnél a gyermek és véleményem szerint ha nincs munkaviszonya ebben az esetben nem zárja ki, mivel a álláskeresőként bármikor elhelyezkedhet. Ezt egyeztesse a felvételi helyen, illetőleg a bölcsőde vezetőjével. Arra hajlok, hogy az apuka igényelheti így a gyest, mert járadék és segély folyósítására nem jogosult, vagyis rendszeres pénzbeli ellátásban nem részesül. Az javaslom azt kérdezzék meg a Munkaügyi Központban, hogy a regisztrációját érinti-e (álláspontom szerint nem érinti).

  3. Kedves Erzsébet!

    Az alábbiakban szeretném a segítségét kérni. Iker gyermekeim 3,5 évesek. A munkahelyem felszámolás alatt áll, ennek lezárulása után, ha munkanélküli segélyt kapok, a párom,- aki 8 órában dolgozik – igényelheti-e a szimpla GYES-t a gyermekek után?

    Megtisztelő válaszát megköszönve,
    Üdvözlettel:
    Bucs Eszter

  4. Pingback: Álláskeresési támogatás szüneteltetés, megszüntetés | Anyabarát

  5. Pingback: Álláskeresési segély, költségtérítés | Anyabarát

  6. Kedves Erzsébet!

    A problémám a következő: 2010.12.31-én megszűnt felszámolással a cég, ahol munkaviszonyban álltam. Gyes időszaka alatt.
    2011. februártól regisztrált munkanélküli vagyok, s most kaptam egy határozatot, hogy a minimálbér 130%-a a járulékalapom, mert 2010-ben nem volt jövedelmem. Ennek 60%-a napi 2028 Ft, tehát bruttó 60840 Ft. Szülés előtt 8 évig folyamatosan 280.000 Ft alapján fizettem járulékot, munkaerőpiacit is. Önhibámon kívül nem volt jövedelmem a 2010-es évben, a vizsgált időszakban, gyermeket neveltem.
    Más, aki munkavégzés során kerül ilyen helyzetbe, megkaphatja a felső határ alapján a járadékát.
    Miért szúrnak így ki a kismamákkal, akiket még nehezebben vesznek vissza a munkerő piacra a gyermek miatt, ez az igazság.
    Ha a felső határt nézem, a minimálbér 60%-nak kétszeresét, az 3120 Ft naponta. Havi 93600 Ft, nem 60.000, az első 91 napban.
    Nem találtam ezt a paragrafust az Flt-ben, esetleg a felső határt nem így határozzák meg? Tavaly ismerősőm 140.000 Ft-os bérrel 75-78ezer forintot kapott átutalva, már levonásokkal.
    Érdemes fellebezni a Határozat ellen, van rá még 10 napom.

    Várom válaszát.

    Tisztelettel:
    Darvas Emese

    • Horváthné Pelyva Erzsébet

      Kedves Emese!

      Az álláskeresési járadékot a törvény előírásai alapján határozták meg, fellebbezéssel nem tudja megváltoztatni az összeget. Kérje az adójóváírást, így a nyugdíjbiztosítási járulék levonása után a megállapított összeg 90%-két kapja kézhez. Nem igazán értem melyik paragrafust nem találja? A forintra számszerűsített nincs benne, az alap van meghatározva, a felső és alsó határ, valamint a %-os mérték.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!