Álláskeresési járadék

Írta:Horváthné Pelyva Erzsébet

Álláskeresési járadék

Közel fél millióra tehető a regisztrált álláskeresők száma, és az utóbbi néhány hónapban közel annyian vesztették el a munkahelyüket, mint ahányan gazdaságilag aktívvá váltak. A regisztrált álláskeresők -meghatározott feltételek fennállása mellett- álláskeresési járadékot, álláskeresési segélyt, illetőleg költségtérítést kapnak.

A támogatást utólag folyósítja az illetékes Munkaügyi Központ. A nyilvántartásba vétel napja az állami foglalkoztatási szervnél való jelentkezés első napja, és ezt követően tájékoztatják a jelentkezőt milyen feltétek mellett jogosult az ellátásra, majd együttműködési szerződést kötnek és jogszabályban meghatározott határidőn belül elbírálják a jogosultságot. Erről határozatot állítanak ki és a jogerőre emelkedést követően utalják az első ellátást.

 

Milyen dokumentumokat kell bemutatni, illetőleg leadni?

Jelentkezéskor, nyilvántartásba vételhez kérik a személyes adatok igazolására alkalmas dokumentumokat,  a személyi igazolványt és a lakcímkártyát. Az alkalmazott (munkajogviszony, közalkalmazott, stb.) részére a munkáltató  a jogviszony megszűnésekor kiállít egy igazolást az álláskeresési járadék, segély megállapításához és ezt a jogosultság megállapításához le kell adni. Emellett szükséges a jövedelemadó adatlap, a Tb kiskönyv (OEP igazolvány),   magán-nyugdíjpénztári tagság esetében a  belépési nyilatkozat és a bírósági végzéssel megállapított tartási kötelezettséget tartalmazó adatlap. Egyéni, vagy társas vállalkozói státusz megszűnéséről igazolás, valamint az adóhatóságtól be kell szerezni a munkaerő-piaci járulék alapjáról és annak befizetéséről szóló igazolást, megjelölve a járulékfizetési kötelezett alól mentes időszakokat is. Bankszámlára való utalásnál kérik a számlaszámot is.

 

Álláskeresési járadék jogosultság

Járadék illeti meg azt az álláskeresőt, aki az álláskeresővé válást megelőző 4 éven belül legalább 365 nap jogosultsági idővel rendelkezik. Jogosultsági időnek számít a  munkaviszonyban töltött időtartam, az egyéni, vagy társas vállalkozói tevékenység folytatásának időszaka. Munkaviszonynál az 1 hónapnál hosszabb fizetés nélküli időszak nem számít bele, kivéve, ha a fizetés nélküli szabadságot a gyermek otthoni gondozása céljából vette igénybe a munkavállaló. Vállalkozó esetében a jogosultsági időbe nem számítható bele az az időszak, amely alatt a járulékfizetési kötelezettségének nem tett eleget.

A 4 éves időtartamot meghosszabbítja az az időszak, amely alatt a munkaviszony nem állt fenn, vagy a vállalkozó jogosultsági időnek minősülő vállalkozói tevékenységet nem folytatott.

Ilyen időszak:

  • a sor-, valamint tartalékos katonai szolgálat, továbbá a polgári szolgálat,
  • a keresőképtelenséggel járó betegség,
  • a beteg gyermek ápolására igénybe vett táppénzes állomány,
  • a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély folyósítása,
  • a rehabilitációs járadék, a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj, a rendszeres szociális járadék, az átmeneti járadék, továbbá a bányászok egészségkárosodási járadéka folyósításának,
  • az előzetes letartóztatás, valamint a szabadságvesztés, és az elzárás büntetés,
  • az ápolási díj és a gyermeknevelési támogatás folyósítása,
  • a nappali tagozaton történő tanulmányok folytatásának időtartama.

A jogosultság további feltétele, hogy az álláskereső rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, táppénzben nem részesül,  munkát akar vállalni és az önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, a foglalkoztatási hivatal sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.

A munkahely akkor tekinthető megfelelőnek, ha a foglalkoztatás munkaviszonyban történik, ha az álláskereső egészségi állapota szerint a munkavégzésre alkalmas, a várható kereset az álláskeresési járadék összegét, illetőleg a minimálbér összegét eléri, valamint a munkahely és a lakóhely közötti naponta oda- vissza történő utazás a napi 3 órát nem haladja meg, ez 10 év alatti gyermeket egyedül nevelő szülő esetében a 2 órát nem haladja meg.

 

Álláskeresési járadék folyósításának  időtartama

A járadék folyósítása minimum 73 napig tart,  leghosszabb időtartama 270 nap. A folyósítás kezdő napja a nyilvántartásba vétel napja, kivéve, ha a munkaviszony a munkáltató rendkívüli felmondásával, vagy a munkavállaló rendes felmondásával szűnt meg, mert akkor csak a megszűnést követő 90 nap elteltével folyósítható az ellátás.

 

Álláskeresési járadék mértéke, összege

Az ellátást az álláskeresővé válást megelőző 4 naptári negyedévben elért munkaerő-piaci járulékalapot képező jövedelem alapján számítják. Abban az esetben, ha egyáltalán nincs ilyen jövedelem -pl. gyermek gondozása miatt-, akkor a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 130%-nak alapulvételével számítják. Az ellátást naptári napra állapítják meg, és hónap naptári napjainak száma szerint folyósítják.

A folyósítás első szakaszában, amely a folyósítási idő feléig, de legfeljebb 91 napig tart, a járulékalap 60%-t folyósítják a következő két korlát között. Az alsó határ nem lehet kevesebb, mint a minimálbér 60%-a -amennyiben az igazolt jövedelem eléri legalább a minimálbért-, a felső pedig a 120%-a, ami 2011-ben napi bruttó 1.560 Ft-tól   3.120 Ft-ig terjedő összeg lehet.

A második szakasz legfeljebb 179 napig tart és a járadék összege megegyezik a minimálbér 60%-val, 2011-ben napi bruttó 1.560 Ft-tal.

Mindkét szakaszban, ha a járadék megállapításához igazolt jövedelem nem éri el a minimálbért, akkor az igazolt jövedelem lesz az alap és annak a 60%-a a járadék, ugyancsak napi bruttó összegben megállapítva.

.

Rövidesen folytatom az álláskeresési segéllyel.

 

Szerző

Horváthné Pelyva Erzsébet administrator

10 hozzászólás

Vágó LeventeKözzétéve  11:56 du. - máj 23, 2011

Kedves Erzsébet!

2006.augusztus 1-jétől 2011.május 20-ig dolgoztam
egy cégnél folyamatosan.
Ha passzív táppénzre [továbbiakban P.Tp.] megyek,
utána pedig regisztrálom magam mint munkanélküli,
akkor az álláskeresési járadékot ugyanúgy
állapítják meg a P.Tp-m lejárata után, mintha nem
is lettem volna P.Tp-n?
Azaz befolyásolja-e a P.Tp. az álláskeresési járadék
összegét és időtartamát?

Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel: Vágó S. Levente

Hefler ErzsébetKözzétéve  4:19 du. - máj 16, 2011

Kedves Erzsébet!

Jelenleg gyesen vagyok 26 hónapos kisfiammal, a munkáltató nem tud visszavenni,így az a kérdésem, hogy közös megegyezéssel ha megszüntetjük a munkaviszonyomat, akkor jelentkezhetek-e a munkaügyi központban járadékra? Ha igen, elveszítem-e a gyest? Augusztustól menne bölcsibe a kisfiam, fel is veszik mivel rendszeres gyermekvédelmi támogatást kap.Viszont ha nem lesz munkaviszonyom, hanem álláskereső leszek akkor járhat-e bőlcsödébe, kötelesek-e akkor is felvenni.Ha én az álláskeresési járadék mellett nem kaphatok gyest, akkor igényelheti az apuka, aki álláskereső de nem kap semmiféle ellátást?

    Horváthné Pelyva ErzsébetKözzétéve  11:37 de. - máj 17, 2011

    Kedves Erzsébet!

    Álláskeresési járadékot és gyest egyidejűleg nem folyósítanak. A gyermekvédelmi támogatás miatt előnyt élvez a bölcsődei felvételnél a gyermek és véleményem szerint ha nincs munkaviszonya ebben az esetben nem zárja ki, mivel a álláskeresőként bármikor elhelyezkedhet. Ezt egyeztesse a felvételi helyen, illetőleg a bölcsőde vezetőjével. Arra hajlok, hogy az apuka igényelheti így a gyest, mert járadék és segély folyósítására nem jogosult, vagyis rendszeres pénzbeli ellátásban nem részesül. Az javaslom azt kérdezzék meg a Munkaügyi Központban, hogy a regisztrációját érinti-e (álláspontom szerint nem érinti).

Bucs EszterKözzétéve  11:22 de. - ápr 14, 2011

Kedves Erzsébet!

Az alábbiakban szeretném a segítségét kérni. Iker gyermekeim 3,5 évesek. A munkahelyem felszámolás alatt áll, ennek lezárulása után, ha munkanélküli segélyt kapok, a párom,- aki 8 órában dolgozik – igényelheti-e a szimpla GYES-t a gyermekek után?

Megtisztelő válaszát megköszönve,
Üdvözlettel:
Bucs Eszter

Szóljon hozzá!


*