Megszűnt a munkaviszonyom, tehetek ellene valamit? 2. rész

ByKasza Klaudia

Megszűnt a munkaviszonyom, tehetek ellene valamit? 2. rész

Térjünk át arra, hogy mikor is lesz jogellenes a munkaviszony megszüntetése. Jogellenességről csak a bíróság dönthet, ameddig az ezt nem mondja ki, addig a jogkövetkezmények sem állnak be. Jogellenességről beszélhetünk anyagi (nincs indoklás a felmondásban, felmondási tilalomba ütközik, vagy például ha nem a munkáltatói jogkör gyakorlója írja alá) és alaki (nem írásban történik) okok esetén is.

A jogellenességnek két jogkövetkezménye lehet: vagy visszahelyezik eredeti munkakörébe a munkavállalót, vagy ha valamely oknál fogva ez nem lehetséges, akkor nem helyezik vissza. Első esetben a munkavállaló kérésére rendelkezhet így a bíróság. Míg a második esetben vagy a munkavállaló kifejezett kérésére nem valósul meg a visszahelyezés, vagy a munkavállaló szeretné, hogy ez megtörténjen, ám a munkáltatótól valamely oknál fogva nem várható el a felmondás előtti állapot visszaállítása (és ezt kéri is). Ilyen okok lehetnek: túlzott érdekellentét, cég megszűnte, vagy a munkakörök oly mértékű átszervezése, összevonása. Azonban vannak esetek, amikor a munkáltató nem kérheti, hogy a visszahelyezést mellőzzék:

  • rendeltetésellenes joggyakorlás esetén (ha mondjuk bosszúból történt),
  • felmondási tilalomba ütközött
  • megsértették az egyenlő bánásmód követelményét
  • szakszervezeti tisztségviselő munkajogi védelmébe ütközött (ezen személy munkaviszonyának rendes felmondásához a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv előzetes egyetértése szükséges).

.

Egy táblázatban szeretném összefoglalni, hogy az egyes megszüntetési okok esetén, továbbá visszahelyezés és vissza nem helyezés esetén milyen juttatásokra jogosult a munkavállaló (X-el jelölteket igen, míg – előjellel jelölteket nem kell fizetni).
.

Rendes felmondás

Más típusú megszüntetés

Vissza nem helyezés

Visszahelyezés

Vissza nem helyezés

Visszahelyezés

Elmaradt munkabér1

x

x

x

x

Elmaradt egyéb járandóságok2

x

x

x

x

Késedelmi kamat3

x

x

x

x

Kártérítési kötelezettség

x

x

x

x

Felmentési időre járó
átlagkereset

x

Végkielégítés

x

Átalány kártérítés5

x

x

1 – átlagkereset

2 – prémiumok, jutalékok; azok nem járnak, melyek valamely munkakör betöltésével járnának

3 – a bíróság ítéletének jogerőre emelkedésétől számítva

4 – munkáltató kérésére, ha vagyoni kár érte, amennyiben valamely vagyoni kár máshonnan megtérül a munkavállaló számára, úgy azt nem kell teljesíteni (pl. más munkahelyről jövedelme van)

5 – 2-12 havi átlagkereset, amelynek konkrét mértékét a munkavállalónak kell a bíróságtól kérnie; az eset össze körülményére való tekintettel kell meghatározni; amekkora mértéket a munkavállaló meghatároz, annál magasabb összeget a bíróság nem határozhat meg.

,

Amennyiben határozott idejű munkaszerződést jogellenesen szüntet meg a munkáltató, úgy vagy a hátralévő időre járó átlagkereset (megváltásos megszüntetés), vagy a fenti táblázatban megjelöltek fizetendőek. Előbbi eset akkor célszerű, ha hosszú idő volt még hátra a szerződésből, illetőleg magas összegű bérrel rendelkezett a munkavállaló.

Akkor azonban, ha a munkavállaló szünteti meg jogellenesen a munkaviszonyát (pl.: nem tölti le felmondási idejét, nem indokolja a rendkívüli felmondását, stb.), úgy átalány kártérítési kötelezettsége van, amely a felmondási időre járó átlagkeresetének összegével egyezik meg. Természetesen, ha a felmondási idejének egy részét letöltötte, úgy ezen időarányos részhez igazodik kötelezettsége.

Néhány fontos tudnivaló, hogy miket is kell kiadnia a munkaviszony megszüntetésekor a munkáltatónak. Lényeges, hogy a bér és járandóságok kifizetésére, illetve a meghatározott igazolások kiadására az utolsó munkában töltött nap az irányadó. Míg rendkívüli felmondás, próbaidő ideje alatti azonnali hatályú megszüntetés, vagy azonnali hatályú közös megegyezés esetén ennek teljesítésére a jognyilatkozatok közlésétől/megkötésétől (azaz amikor a munkavállaló a kezébe kapja a felmondását, vagy amikor aláírja mind a két fél a közös megegyezést) számított 3. napig van lehetőség.

.

Kiadandó okiratok:

  1. munkáltatói igazolás
  2. működési bizonyítvány (csak a munkáltató kérésére adható ki, tartalmazza a betöltött munkakört és a felettesi minősítést; vagy a munkaviszony megszűntekor, vagy az azt követő egy éven belül kérhető)
  3. TB igazolvány (rózsaszín kiskönyv)
  4. igazolás a magánnyugdíjpénztár tagságról, nyugdíjpénztári járulékról, befizetésről
  5. jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához
  6. levont adóelőlegekről szóló igazolás
  7. álláskeresési járadék, segély igényléséhez szükséges formanyomtatvány.

Mindezeken felül megszüntetéskor a munkáltatónak ki kell fizetnie a munkavállaló munkabérét, egyéb járandóságait, míg a munkavállaló köteles átadni munkakörét, továbbá a munkáltatóval elszámolni (pl. ha munkaruházatot használtak azt köteles visszaadni).

.

Végül, de nem utolsó sorban milyen konkrét lépéseket tehetünk, ha munkaviszonyunkat jogellenesen szüntették meg?!

A munkajog területén az általános elévülési idő 3 év (azaz a közléstől számított 3 éven belül fordulhatunk bírói fórumhoz). Fontos azonban, hogy a rendkívüli felmondás, illetve munkaviszony megszüntetése esetén ez a határidő 30 napra rövidül, azaz azt követően, hogy felmondtak nekünk, ezt közölték velünk, 30 napunk van arra, hogy keresetet indítsunk. Fontos továbbá, hogy a munkaügyi bíróságok, első fokon a megyei bíróságok mellett működnek. A keresetet munkáltatónk székhelyének, telephelyének megfelelő bíróságon kell benyújtani. Egy kollégiumi állásfoglalás szerint a munkavégzés helye szerinti telephely az elsődleges ebből a szempontból. Az eljárásban nem kötelező jogi képviselő.

Bár nem örökérvényű szabály, sőt nem is mondanám szabálynak, de ha munkáltatónk elénk tesz egy „közös megegyezéses” felmondást, ne fogadjuk el, az soha nem jelent jót, ha már így próbál kibújni kötelezettségei alól (pl. végkielégítés, ha járna számunkra, vagy felmondási idő).

.

About the author

Kasza Klaudia administrator

Copy Protected by Chetan's WP-Copyprotect.