Munkára jelentkezem

ByHorváthné Pelyva Erzsébet

Munkára jelentkezem

Jelenleg hatályos jogszabályok szerint Gyes folyósítása mellett keresőtevékenységet időkorlátozás nélkül lehet folytatni és gyakori, hogy az anya (apa) Gyed után munkába szeretne állni és ezt jelzi a munkáltatója felé. Pontosabban jelezné, de a  munkáltató sem telefonon, sem személyesen nem érhető el, a levél pedig a címzett ismeretlen helyre költözött postai jelzéssel jön vissza. Ugyanez a szituáció, amikor a munkavállaló az otthon tölthető időt teljesen igénybe veszi és a Gyes letelte után munkavégzési kötelezettsége keletkezik.

.

Az anya (vagy apa, ha ő vette igénybe az ellátást) többnyire az adóhatósághoz (APEH) és/vagy az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőséghez (OMMF) fordul és a szokásos eljárás a következő – az APEH felfüggeszti a közösségi adószámot, az OMMF eljárást kezdeményez, arra hivatkozva, hogy a cég a székhelyén nem található és erről értesíti a cégbíróságot.

A bíróság felhívja a társaságot a törvényes működés 30 napon belül történő helyreállítására. Továbbá felszólítja, amennyiben a társaság működését befejezte a fenti határidőn belül, nyújtsa be a jogutód nélküli megszűnés elhatározásával és a végelszámolás megindításával kapcsolatos iratokat jogi képviselő útján.

Ha nincs semmilyen visszajelzés,  senki nem érhető el,  következő lépésként Cégbíróság a rendelkezésére álló adatok alapján megállapítja, hogy a cég székhelyén, telephelyén, fióktelepén nem található, és a cég képviseletére jogosult személyek lakóhelye, tartózkodási helye is ismeretlen, illetve a cég képviseletére jogosult lakóhelye ismeretlennek minősül, mivel a lakóhelye pl. külföldön van és nincs a Cégjegyzékbe bejegyzett kézbesítési megbízottja. Ezért a bíróság a felhívja a cég tagjait, hogy a cég törvényes működéséhez szükséges intézkedéseket 60 napon belül tegyék meg. A felhívás eredménytelensége esetén a bíróság az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárást megindítja…ect.

Még mindig ott tartunk, hogy a cég szerepel a cégnyilvántartásban és hónapok telnek el, ami sajnos az egy évet is meghaladja a gyakorlatban. Az anya munkaviszonya még mindig fennáll, mert nincs aki megszüntesse. Ha Gyes mellett szeretett volna dolgozni, még szolgálati időt szerez és ellátásban részesül. Ha pedig már nem jogosult ellátásra, mert pl. a gyermek betölti a 3. életévét (ha hatályban maradnak a 2010.május 1-től hatályos szabályok, akkor később 2. életév), nincs a munkaviszony megszűnéséről dokumentum a kezében, álláskeresési támogatás folyósítására nem jogosult.  Elhelyezkedés esetén a Start Plusz kártyát sem tudja kiváltani.

Hosszú idő után a Cégbíróság törli a céget a nyilvántartásból, a Regionális Egészségbiztosító Pénztár küld egy értesítést a biztosítási jogviszony megszűnéséről. Mindez felgyorsításra a munkavállaló a Munkaügyi Bírósághoz fordulhat és megállapítási keresetet nyújthat be, amelyben kéri a munkajogviszony megszűnésének megállapítását és a kapott igazolással jogosulttá válhat ellátásokra.

.

Ha nem érhető el a munkáltatód és milyen adatok érhetőek el nyilvánosan  a társaságokról, megtudhatod a Magazin 2. számából (Nyilvános cégadatok elérése, információ tartalma I. (társaság címe, képviseletre jogosult, felszámoló elérhetősége, felszámolás kezdő napja, stb.)).

Kattints ide a letöltéshez>>

.

About the author

Horváthné Pelyva Erzsébet administrator

8 hozzászólás

Kovács AndreaPosted on7:46 de. - jan 4, 2011

Kedves Erzsébet!

2010. december 6-án kislányom 2 éves lett,így lejárt a gyedem. Október közepén megtudtam, hogy felvették a bölcsibe,ekkor jeleztem a munkáltatómnak is, hogy szeretnék újra dolgozni. Jelenleg az összegyűlt szabadságomat töltöm. Tegnap kaptam egy mailt a munkaügyről, hogy majd csak a munkába álláskor emelkedik a fizetésem (a kötelező elmaradt emeléssel), a szabit a 2,5 évvel ezelőtti fizum szerint számolták ki. Az oldaladon vastag betűvel olvasom, hogy a megemelttel kellett volna. Kérdésem, hogy ezt hol találom meg a munka törvénykönyvében? Lehet, hogy nekem kell bizonygatnom!
A másik dolog,hogy októberben kértem, hogy egy lakóhelyemhez közeli fiókban (bankban dolgozom) szeretnék elhelyezkedni vagy ahol korábban dolgoztam. Azót nagy átszervezések, leépítések voltak a cégnél. Ígérgetett mindenfélét a HR generátor, míg tegnap felsorolt 4 lehetőséget, ahova mehetnék, persze mind jó messze van! Mit tehetek ilyenkor? A gyerekeket iskolába, bölcsibe kell vinnem! Ellehetetlenítik a helyzetemet, mikor megoldható lenne! Február elején kellene újra dolgoznom. Mit tegyek? Írjak a vezetőnek?

Segítségét előre is köszönöm!
Üdvözlettel

    Horváthné Pelyva ErzsébetPosted on10:49 de. - jan 4, 2011

    Kedves Andrea!

    A emelt bérrel kellett volna a szabadságait kifizetni, vonatkozó hivatkozás – 1992. évi XX. törvény
    84. § A munkavállaló személyi alapbérét a sorkatonai vagy polgári szolgálat teljesítését, illetve a gyermek ápolása, gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság [138. § (5) bekezdés a) pont], továbbá a közeli hozzátartozó ápolására vagy gondozására biztosított fizetés nélküli szabadság (139. §) megszűnését követően a munkáltatónál az azonos munkakörrel és gyakorlattal rendelkező munkavállalók részére időközben megvalósított átlagos éves bérfejlesztésnek megfelelően módosítani kell. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos, éves bérfejlesztés mértéke az irányadó.

    Fontos momentum lehet a munkaszerződésbe foglalt munkavégzés helye hogyan van meghatározva, ettől függően lehet eredményes a kérése. Ha fix hely (bankfiók) van megjelölve, akkor csak közös megegyezéssel módosulhat. Ha esetleg más kisgyermekes anyák kérését figyelembe vették korábban, akkor lehet esélyegyenlőségre hivatkozni, lsd. Magazin 1. szám – http://www.anyabarat.hu/magazin/
    Kívülállóként, nagyvonalú információk birtokában nehéz megítélni, hogy kinél (milyen szinten) próbálja újra.

Lövei EszterPosted on10:23 de. - nov 26, 2010

Közalkalmazott tanárként szeretnék visszatérni a munkahelyemre. A napi hírek szerint a GYES melletti munkavállalás változik, a kormány visszaállítja régi rendszert, hogy csak részmunkaidő mellett jár a gyermekgondozási segély.
Ezzel kapcsolatban négy kérdést szeretnék feltenni.
1. 2011. január 1-én vissza kell-e mondanom a GYES-t, ha a teljes bérem utáni fizetett szabadságomat töltöm és 2 éves gyermekemet nappali ellátórendszerbe (bölcsödébe) nem helyezem el.
„Kislányom 2010. november 18.-án betöltötte a 2. életévét, így a törvény által adta lehetőségemmel élve a GYES mellett szeretnék részmunkaidőben újra dolgozni. A munka megkezdése előtt azonban 78 nap fizetett szabadságot kell kivennem, ami 2011.március 8.-ig tartana. Hasznos, érdemi munkát szeretnék végezni, ezért jó lenne a 2010/2011.tanév II. félévét végig tanítani, mert a tanulók érdeke is ezt kívánja.”
Teljes munkaidőre járó szabadságomból (78 nap) 52 napot 2010.11.19.-2011.01.31.-ig, 26 napot a nyári időszakban szeretném igénybe venni.
2. Tiltja-e valamilyen jogszabály/törvény, hogy a felhalmozott szabadságomat több részletbe vegyem ki?
3. Részmunkaidős foglalkoztatás alatt kivehetek-e teljes munkaidőre járó (2010-es) szabadságot?
4. Előbb kivehetem-e a 2011-es részszabadságomat (tavaszi szünet), ha van még 2010 –es teljes munkaidőre számított szabadságom (,ha az év folyamán az összes 2010-es és 2011-es szabadságom kiveszem)?
Kérdéseim inkább munkajogi, mint számviteli jellegűek, de szerintem kisgyermekkel rendelkező tanár kollegáim közül többen felteszik ezeket a kérdéseket.
Ha kérdéseimet nem jó helyen tettem fel, legyen kedves segíteni, hová küldjem el levelem!
Segítségét előre is köszönöm.

    AnyaBarátPosted on8:52 de. - nov 27, 2010

    Kedves Eszter!

    1. A korlátozásnak várhatóan nem lesz visszamentőleges hatálya, a 2011.01.01-től visszatérőkre kell alkalmazni. DE várjuk meg a törvényjavaslat elfogadását, amiről az előzetes munkamenet szerint dec. 20-án szavaz az Országgyűlés és azt követően várható a kihirdetett változat.

    2-4. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény értelmében a részmunkaidő kikötése az esedékesség évétől eltérő szabadság letöltését követő naptól kezdődhet. Eltérő megállapodás esetén a fizetés nélküli szabadság letöltését követő 30 napon belül el kell kezdeni a szabadság kiadását. Gyakorlatilag összefüggően és nem több részletben adható ki a fizetés nélküli szabadság. Javaslom konzultáljon a munkáltatójával, akinek ismernie kell a jogszerű eljárást.

    1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról
    23/B. § (3) A részmunkaidő kikötése
    a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
    b) ha a közalkalmazottnak a Munka Törvénykönyve 134. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján ki kell adni rendes szabadságát, a szabadság leteltét követő naptól hatályos. A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén – a felek eltérő megállapodása hiányában – a rendes szabadság kiadását a fizetés nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni. Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell kezdeni.

    1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről
    134. § (3) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. Az esedékesség évében kiadottnak kell tekinteni azt a szabadságot, amelynek megszakítás nélküli tartama – az esedékesség évében történő megkezdése esetén – a következő évben jár le, és a következő évre átnyúló szabadságrész nem haladja meg az öt munkanapot. A munkáltató
    b) a munkavállaló betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül adja ki, ha az esedékesség éve eltelt. E rendelkezésektől érvényesen eltérni nem lehet.

Molnár ÉvaPosted on9:33 du. - okt 17, 2010

Kedves Erzsébet!

Kértem már Öntől tanácsot,melyet meg is kaptam és éltem is vele.Most egy másik témával kapcsolatban szeretnék érdeklődni!

Téma:2007.12.17-én kezdtem el dolgozni egy cégnél és 2008.08.06-án megszületett a kislányom,így gyedre mentem.2010.08.06-án lejárt a gyedem,majd gyesre mentem ill.az állományt kezdtem a az elmúlt két évben összegyűlt szabadságommal,ami 2010.09.10-ig szólt.Következő hét 13-án már újra dolgoztam…viszont most jönne a kérdésem.Szeretnék újra egy gyermeket és igazság szerint nem vagyok tisztában a jogi utakkal.Mégis mit hogyan csináljak,hogy a cégtől ne tudjanak elküldeni függetlenül attól,hogy gyesen vagyok és kötelező volt vissza venniük(ezt a munkaügyes mondta,hogy nem áll jogukban elküldeni,tehát tűrniük kell gyermekem bölcsiből való kimaradásait,mely miatt én is otthon leszek sokat)csak mert újra állapotos lettem?Nyilván megvárom a 12 hetet már csak babaonából is,de bármikor bejelenthetem állapotomat,mert nem tudnak kirakni vagy esélyem sincs az ott maradásra?Ha a válasza az,hogy problémamentesen megmondthatom nekik helyzetemet,akkor továbbra is dolgozhatok majd,mindaddig amíg fizikailag bírom?

Kérem legyen szíves válaszolni,amennyiben ideje engedi.

Előre is köszönöm!

Üdvözlettel:

M.Évi

    Horváthné Pelyva ErzsébetPosted on7:43 du. - okt 18, 2010

    Kedves Éva!

    A terhesség újabb védelmet jelent, munkáltatói rendes felmondással nem szüntethető meg a munkaviszonya. Természetesen addig dolgozhat, amíg az állapota engedi. A terhességet ajánlott bejelenteni, főleg, ha olyan munkakörben dolgozik, amelyben való foglalkoztatása esetlegesen egészségügyi okokból kizárt lehet.

Nagy BernadettPosted on7:58 du. - okt 16, 2010

Kedves Erzsébet!

Nem találtam olyan tartalmat, amihez fűzve az én problémámra tudna válaszolni ezért írok itt. Én is munkába jelentekeztem, lejár a gyedem , a cégem megvan és fogad is, hanem a béren kívüli juttatásokkal kapcsolatban lenne problémám. Érdeklődtem a személyzetis kolléganőtől, hogy mi hogyan változott az elmúlt két évben, mikortól jár, milyen összegben, mikor kell nyilatkozni róla. Ő a kezembe nyomta az aktuális szabályzatot ill. az általános szabályzatot és annyit mondott, hogy az első ledolgozott munkanaptól jár, így majd csak jövőre. Viszont a szabályzatban ezt olvastam a jogosultsági feltételeknél:
“Az a munkatárs, aki egyéb munkajogi állományba kerül, a jogi állományba kerülés napját követő hónaptól nem jogosult az időarányos Cafeteria keretösszeg felhasználására. A jogi állományból visszatérés napjának az első ledolgozott munkanap, illetőleg a tárgyévi szabadság letöltésének első napja számít. A cafeteria jogosultság az ezt követő hónaptól nyílik meg újra. Jogi állományúnak tekintendő az, aki összefüggően 30 naptári munkanapot meghaladó időtartamon át nem részesül munkabérben, ide sorolandó a fizetés nélküli szabadság, a gyed, a gyes, a tartós betegállomány, a szülési szabadság.”
Most jönnek a konkrétumok: 2010. október 20-án kisfiam betölti a 2. életévét, így október 21-től én már a szabadságomat töltöm.az első munkában töltött napom december 2. lesz; így a fent leírtak szerint -az én olvasatomban- mivel október hónapban már a tárgyévi szabadságomat töltöm, így novembertől már jogosult vagyok a Cafetéria keret időarányos felhasználására, nem pedig jövőre. Ez már csak azért is fontos mert a szabályzat későbbi részében ezt olvastam a nyilatkozásról:
“Az év közben belépő, illetve jogi állományból visszatérő munkavállalók esetében a nyilatkozat leadásának határideje a jogosultság keletkezését követő 15. nap.” Vagyis az én olvasatom szerint november 15. napja. Illetve:
“A késve beérkező nyilatkozat semmisnek minősül, tehát a késve nyilatkozó munkavállaló elesik az éves keretösszegtől. Mentesül e következménytől az a dolgozó, aki igazolja, hogy a mulasztás önhibáján kívül következett be.”
Kérném a segítségét a tisztánlátásban, mert kisgyerek mellet minden fillér jól jön, és nem szeretném elveszíteni azt a lehetőségemet, mert a személyzetis kolléganő biztosan nem fogja elismerni hogy ő hibázott, én miért nem mentem utána én érdekem.
Válaszát ezúton is köszönöm! Üdvözlettel:
Nagy Bernadett

    Horváthné Pelyva ErzsébetPosted on7:32 du. - okt 18, 2010

    Kedves Bernadett!

    Önnel azonos módon értelmezem. Azt tudom tanácsolni, írásban közölje, hogy nem ért egyet a szóbeli tájékoztatással és az Ön értelmezése szerint és a szabályzat szerint mely esemény mely dátumhoz kötődik (visszatérés dátuma, jogosultság kezdete, stb.), valamint nyújtsa be a nyilatkozatát. Mindkét dokumentumról legyen átvételi elismervénye (pl. 1 példányra vezesse rá, hogy ….-án átvettem és legyen rajta az átvevő aláírása).

Leave a Reply

*

Copy Protected by Chetan's WP-Copyprotect.