Kedves István! Igen, marad.
A munkavállalók egy része csak települések közötti igázással jut el a munkahelyére, az utazás többlet költséggel jár és jogszabály biztosítja, hogy teljes egészében ne háruljon rá. A rendelkezés szerint amennyiben a munkavállaló lakóhelye, vagy tartózkodási helye eltér a munkavégzés helyétől, akkor a munkavégzés céljából történő helyközi utazással, illetve átutazási céllal helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járást és hazautazás költségét köteles a munkáltató megtéríteni.
.
Példa:
Munkavállaló lakóhelye Vecsés, munkavégzés helye Székesfehérvár. A munkavállaló Vecsés-Budapest Ny-i pu., valamint Budapest D-i pu.- Székesfehérvár viszonylatában vonattal, Budapesten a pályaudvarok között Metróval utazik. A munkáltató köteles mindkét vasúti vonalra eső, valamint a budapesti helyi utazás költségét megtéríteni. Ebben az esetben a helyi utazási költségtérítés nem minősül a Szja tv. hatálya alá tartozó természetbeni juttatásnak.
Az utazási költséget, akkor is meg kell téríteni, ha a munkavállaló a munkavégzés helyét -pl. annak földrajzi elhelyezkedése miatt- sem helyközi, sem helyi közösségi közlekedéssel nem tudja megközelíteni.
Egyrészt beszélhetünk napi munkába járásról, amely a lakóhely vagy a tartózkodási hely és a munkavégzés helye közötti napi, valamint a munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres vagy esetenkénti oda- és visszautazást jelent. Másrészt pedig hazautazásról, amely alatt tartózkodási helyről – a munkavégzés rendjétől függően – legfeljebb hetente egyszer a lakóhelyre történő oda- és visszautazást értünk.
.
1. Ki jogosult utazási költségtérítésre?
Azok a munkavállalók, közalkalmazottak, köztisztviselők, bírák, igazságügyi alkalmazottak, fegyveres szervek hivatásos tagjai jogosultak a költségtérítésre, akiknek a lakóhelye, vagy tartózkodási helye a Magyar Köztársaság, vagy EGT-állam területén van. Lakóhely annak a lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló él, illetve életvitelszerűen lakik. Tartózkodási hely annak a lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló – lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül – munkavégzési célból ideiglenesen tartózkodik.
.
2. Milyen személyszállítási eszközön való utazás téríthető?
- belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályán,
- helyközi (távolsági) autóbuszjáraton,
- elővárosi buszon, HÉV-en,
- menetrend szerint közlekedő hajón, kompon, vagy réven,
- hazautazás céljából légi közlekedési járművön.
.
.
3. Milyen mértékben és összegben téríthető a munkába járás költsége?
Teljes árú, valamint a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló kormányrendelet szerinti utazási kedvezménnyel megváltott, illetve az üzletpolitikai kedvezménnyel csökkentett árú bérlet vagy menetjegy árának legalább 86%-a kötelezően térítendő (pl. tanuló, nyugdíjas bérlet is). Azonban semmi sem tiltja, hogy a munkáltató az árat teljes mértékben megtérítse. A bérlettel és/menetjegy leadása elegendő, az elszámoláshoz nem szükséges számla.
A térítés összegének felső határa van, ami 2010-ben havonta 30.000 Ft munkavállalónként. Az összeg változását tárgyév január 25-ig az illetékes minisztérium közzé teszi. 2011. évben a felső határ 31.470 Ft.
.
4. Milyen esetben adható az Szja tv. szerinti költségtérítés?
Kormányrendelet alapján:
- a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés,
- a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést,
- ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását a közeli hozzátartozója biztosítja. Ez utóbbi esetet a munkáltató közigazgatási határon belüli munkába járásnak minősítheti és ennek értelmében nem tartozik az Szja tv. kedvezményes adózású juttatás hatálya alá.
Hosszú várakozás az az időtartam, amely a munkavállaló személyi, családi vagy egyéb körülményeire tekintettel aránytalanul hosszú, és amely az út megtételéhez szükséges időt meghaladja.
Közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, a házastárs egyenes ágbeli rokona, az örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és a nevelőszülő, a testvér valamint az élettárs.
.
Szja tv. alapján:
A munkáltató a rendeletben foglaltakon túl más munkába járásnak minősülő esetekben is alkalmazza az Szja törvény szerinti térítési díjat anélkül, hogy vizsgálná a munkahelyre való eljutás konkrét körülményeit. Akkor is alkalmazható, ha a munkába járás egyébként tömegközlekedés igénybevételével is megoldható lenne. Ugyanakkor a munkáltató nem hagyhatja figyelmen kívül a rendeletben foglalt térítési kötelezettségét, vagyis nem alkalmazhatja akkor, ha a munkavállaló a leadott bérlet, vagy jegy térítését kéri, mivel az kedvezőbb a számára.
.
5. Mennyi az Szja tv. által térítendő összeg?
Kilométerenként 9 Ft.
.
6. Milyen a helyzet a kedvezményre jogosító kártyákkal?
A forgalomban lévő kedvezményre jogosító kártyával korlátlan számú és viszonylatú utazásra nyílik lehetősége a kártya birtokosának, nem biztosítható, hogy a kártya döntően csak munkába járási célra kerüljön felhasználásra. Emiatt, ha a kártya árát a munkáltató megtéríti, akkor az nem minősíthető munkába járás költségtérítésének, hanem adóköteles természetbeni juttatásnak.
.
Szerző