Munkába járás költségtérítése

Írta:Erzsébet

Munkába járás költségtérítése

A munkavállalók egy része csak települések közötti igázással jut el a munkahelyére, az utazás többlet költséggel jár és jogszabály biztosítja, hogy teljes egészében ne háruljon rá. A rendelkezés szerint amennyiben a munkavállaló lakóhelye, vagy tartózkodási helye eltér a munkavégzés helyétől, akkor a munkavégzés céljából történő helyközi utazással, illetve átutazási céllal helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járást és hazautazás költségét köteles a munkáltató megtéríteni.

.

Példa:

Munkavállaló lakóhelye Vecsés, munkavégzés helye Székesfehérvár. A munkavállaló Vecsés-Budapest Ny-i pu., valamint Budapest D-i pu.- Székesfehérvár viszonylatában vonattal, Budapesten a pályaudvarok között Metróval utazik. A munkáltató köteles mindkét vasúti vonalra eső, valamint a budapesti helyi utazás költségét megtéríteni. Ebben az esetben a helyi utazási költségtérítés nem minősül a Szja tv. hatálya alá tartozó természetbeni juttatásnak.

Az utazási költséget, akkor is meg kell téríteni, ha a munkavállaló a munkavégzés helyét -pl. annak földrajzi elhelyezkedése miatt- sem helyközi, sem helyi közösségi közlekedéssel nem tudja megközelíteni.

Egyrészt beszélhetünk napi munkába járásról, amely a lakóhely vagy a tartózkodási hely és a munkavégzés helye közötti napi, valamint a munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres vagy esetenkénti oda- és visszautazást jelent. Másrészt pedig hazautazásról, amely alatt tartózkodási helyről – a munkavégzés rendjétől függően – legfeljebb hetente egyszer a lakóhelyre történő oda- és visszautazást értünk.

.

1. Ki jogosult utazási költségtérítésre?

Azok a munkavállalók, közalkalmazottak, köztisztviselők, bírák, igazságügyi alkalmazottak, fegyveres szervek hivatásos tagjai jogosultak a költségtérítésre, akiknek a lakóhelye, vagy tartózkodási helye a Magyar Köztársaság, vagy EGT-állam területén van. Lakóhely annak a lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló él, illetve életvitelszerűen lakik. Tartózkodási hely annak a lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló – lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül – munkavégzési célból ideiglenesen tartózkodik.

.

2. Milyen személyszállítási eszközön való utazás téríthető?

  • belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályán,
  • helyközi (távolsági) autóbuszjáraton,
  • elővárosi buszon, HÉV-en,
  • menetrend szerint közlekedő hajón, kompon, vagy réven,
  • hazautazás céljából légi közlekedési járművön.

.

*hirdetés*
Webgalamb Email Marketing és Hírlevél Szoftver
.

3. Milyen mértékben és összegben téríthető a munkába járás költsége?

Teljes árú, valamint a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló kormányrendelet szerinti utazási kedvezménnyel megváltott, illetve az üzletpolitikai kedvezménnyel csökkentett árú bérlet vagy menetjegy árának legalább 86%-a kötelezően térítendő (pl. tanuló, nyugdíjas bérlet is). Azonban semmi sem tiltja, hogy a munkáltató az árat teljes mértékben megtérítse. A bérlettel és/menetjegy leadása elegendő, az elszámoláshoz nem szükséges számla.

A térítés összegének felső határa van, ami 2010-ben havonta 30.000 Ft munkavállalónként. Az összeg változását tárgyév január 25-ig az illetékes minisztérium közzé teszi. 2011. évben a felső határ 31.470 Ft.

.

4. Milyen esetben adható az Szja tv. szerinti költségtérítés?

Kormányrendelet alapján:

  • a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés,
  • a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést,
  • ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását a közeli hozzátartozója biztosítja. Ez utóbbi esetet a munkáltató közigazgatási határon belüli munkába járásnak minősítheti és ennek értelmében nem tartozik az Szja tv.  kedvezményes adózású juttatás hatálya alá.

Hosszú várakozás az az időtartam, amely a munkavállaló személyi, családi vagy egyéb körülményeire tekintettel aránytalanul hosszú, és amely az út megtételéhez szükséges időt meghaladja.

Közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, a házastárs egyenes ágbeli rokona, az örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és a nevelőszülő, a testvér valamint az élettárs.

.

Szja tv. alapján:

A munkáltató a rendeletben foglaltakon túl más  munkába járásnak minősülő esetekben is alkalmazza az Szja törvény szerinti térítési díjat anélkül, hogy vizsgálná a munkahelyre való eljutás konkrét körülményeit. Akkor is alkalmazható, ha a munkába járás egyébként tömegközlekedés igénybevételével is megoldható lenne.  Ugyanakkor a munkáltató nem hagyhatja figyelmen kívül a rendeletben foglalt térítési kötelezettségét, vagyis nem alkalmazhatja akkor, ha a munkavállaló a leadott bérlet, vagy jegy térítését kéri, mivel az kedvezőbb a számára.

.

5. Mennyi az Szja tv. által térítendő összeg?

Kilométerenként 9 Ft.

.

6. Milyen a helyzet a kedvezményre jogosító kártyákkal?

A forgalomban lévő kedvezményre jogosító kártyával korlátlan számú és viszonylatú utazásra nyílik lehetősége a kártya birtokosának,  nem biztosítható, hogy a kártya döntően csak munkába járási célra kerüljön felhasználásra. Emiatt, ha a kártya árát a munkáltató megtéríti, akkor az nem minősíthető munkába járás költségtérítésének, hanem adóköteles természetbeni juttatásnak.

.

Szerző

Erzsébet administrator

45 hozzászólás

NorinaKözzétéve: 12:42 du. - jún 15, 2011

Tisztelt Szakértő!

Egyik dolgozónknak akit most lépett munkába megtérítjük a helyközi bérletét. Számla alapján kifizettük a 100 %-át.
1. ) Az ÁFA-t le lehet-e vonni? Olvastam több helyen, hogy ezt úgy oldják meg, hogy a dolgozó nevére kiállítanak egy saját számlát a 14 %-ról. Amennyiben mi a teljes összeget kifizetjük a dolgozónak, akkor egyáltalán nem vonhatjuk le az ÁFÁ-t?
2.) A bérlapon szerepeltetni kell a bérlet juttatást? Vagy valamilyen adómentes juttatásként számfejteni kell?
3.) A fizetéskor egyidejűleg kell kifizetni a bérlet árát, vagy amikor a dolgozó leadja a számlát?

Válaszát előre is köszönöm.

    Horváthné Pelyva ErzsébetKözzétéve: 8:40 de. - jún 19, 2011

    Kedves Norina!

    1. Nem.
    2-3. Nem kell számfejteni a bérlet juttatást, 100%-os térítésig nincs adóvonzata. A bérletszelvényt, vagy számlát a leadáskor pénztárból is kifizethetik a leadáskor. Külön nyilvántartást kell vezetni a havi térítésről, ezt megtehetik a bérprogrammal is amennyiben az lehetővé teszi az ilyen jellegű nyilvántartást.

Simon KatalinKözzétéve: 10:32 de. - máj 2, 2011

Tisztelt Szakértő!

A munkáltatónak van-e jogköre arra, hogy a munkába járás támogatásának mértékén változtasson ( rendelkezés szerint 86%-ot köteles, de 100%-ot is téríthet ), azaz csökkentését vezesse be.

Üdvözlettel
Simon Katalin

    Horváthné Pelyva ErzsébetKözzétéve: 1:50 du. - máj 5, 2011

    Tisztelt Simon Katalin!

    Nincs jogköre, lefelé nem térhet el, köteles a rendeletben szabályozott 86%-os mértéket téríteni, a havonta maximálisan téríthető összeg figyelembevételével.

Némethné Rózner IldikóKözzétéve: 11:57 de. - ápr 13, 2011

Kedves Szakértő!
A munkábajárás költségtérítését a munkáltató kifizetheti-e számla ellenében tárgyidőszakot megelőzően?
Válaszát köszönöm : Némethné

    Horváthné Pelyva ErzsébetKözzétéve: 12:39 du. - ápr 14, 2011

    Kedves Ildikó!

    Igen, kifizetheti csak a dolgozó utazási költségtérítéséről vezetett nyilvántartáson a tárgyidőszakhoz legyen felvezetve (utazás ideje, költsége).

JenciKözzétéve: 7:29 du. - ápr 8, 2011

Kedves Szakértő!

2008-ban jöttem a céghez, egy e-mail-ben mind a mai napig meglévő ajánlat alapján a saját gépkocsi használat térítés havi 100e Ft (távol lakom) volt. Ezt gyakorlatilag egészen 2011-ig ki is fizették: 2008-ban útnyilvántartást kellett vezetni (mintha kijártunk volna ügyfelekhez), 2009-től pedig kiküldetési rendelvényeket kellett gyártani. Sajnos cég külföldi központú vezetés alá került és 2011-től csak a km-kénti 9 Ft-ot hajlandóak kifizetni. Ez az én esetemben eléggé jelentős kiesést jelent. A kérdésem, hogy érdemes-e munkaügyi bírósághoz fordulni vagy sem?

    JenciKözzétéve: 7:35 du. - ápr 8, 2011

    Azt elfelejtettem hozzátenni, hogy azért nem hajlandóak 2011-ben a 9 Ft-on kívül bármit is fizetni, mert a kedvezőbb SZJA miatt ill. a gyerekeim száma miatt kevesebb adót kell fizetnem. Ugyanakkor amit ott nyerek, azt az autózás miatt elveszítem.

    Horváthné Pelyva ErzsébetKözzétéve: 2:09 du. - ápr 11, 2011

    Kedves Jenci!

    Azt javaslom kérdésével keressen fel ügyvédet, mindenre kiterjedő részletes vizsgálat alapján talán fel tud lépni a céggel szemben, illetőleg javaslatot tesz a szükséges lépésekre.. Könnyebb lenne a helyzete, ha a térítést munkaszerződésben vállalta volna a munkáltató.

beryKözzétéve: 10:05 de. - ápr 7, 2011

Kedves Szakértő!

Székesfehérváron dolgozok itt van az ideiglenes lakcímem, az állandó pedig Miskolcon. Tegyük fel hogy engem egy barátom/kollegám kocsival elvisz Budapestre, én innen vonattal megyek tovább Miskolcra. Ebben az esetben a vonatjegyemet köteles megtériteni a cég, vagy csak akkor fizet ha a teljes utat le tudom fedni jegyekkel?

Válaszát előre is köszönöm!

    Horváthné Pelyva ErzsébetKözzétéve: 11:57 de. - ápr 8, 2011

    Kedves Bery!

    A munkáltató az Ön nyilatkozata alapján téríti az utazási költséget, és meg kell adnia a tartózkodási helyet és a lakóhelyet is. Véleményem szerint, ha a nyilatkozatot kiegészítik azzal, hogy a hétvégi hazautazás során Székesfehérvár-Budapest viszonylatában más módon oldja meg az utazást és a költség térítését Budapest-Miskolc viszonylatában kéri, nincs akadálya a térítésnek.

Hozzászólások lezárva.

Copy Protected by Chetan's WP-Copyprotect.