Kedves István! Igen, marad.
A családi pótlék havi ellátás és hóközi igénylés, vagy megszűnés esetén is a teljes ellátást folyósítják. Ugyanazon gyermek (személy) után csak egy jogosultat illet meg. Együtt élő szülők -együttes nyilatkozatuk alapján- bármelyikük igényelheti, ha a gyermeket saját háztartásukban nevelik. Megállapodás hiányában, az ellátást igénylő szülő személyéről a gyámhatóság dönt. A gyámhatóság közreműködését kérelmezni kell. Az augusztus 30-tól hatályba lépő szabályozás szerint egyidejűleg csak egy ellátás, vagy nevelési ellátás, vagy iskoláztatási támogatás folyósítható.
.
Családi pótlék havi összege:
-
egygyermekes család esetén 12.200 Ft,
-
egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13.700 Ft,
-
kétgyermekes család esetén gyermekenként 13.300 Ft,
-
két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 14.800 Ft,
-
három, vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 16.000 Ft,
-
három, vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 17.000 Ft,
-
tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben, vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 23.300 Ft,
-
tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek után 25.900 Ft,
-
olyan súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermek esetén (18 . életévét betöltött), akinél a szülő a tankötelezettség teljesítésétől függetlenül a tankötelezettség teljesítése végéig jogosult az iskoláztatási támogatásra 20.300 Ft.
A közoktatási intézményben a tankötelezettség megszűnését követően tanulmányokat folytató tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel folyósított iskoláztatási támogatást a 7. és 8. pontban megjelölt összeggel kell folyósítani (9. pontra nem vonatkozik).
.
Fogalom meghatározások
Vér szerinti, örökbe fogadott, vagy nevelt gyermek, aki az igénylő háztartásában él és
- akire tekintettel a szülő, a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult,
- aki közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első akkreditált felsőfokú iskolai rendszerű szakképzésben, első egyetemi vagy főiskolai szintű képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik,
- aki a családi pótlékre saját jogon jogosult, vagy
- aki fogyatékos szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve, hogy őt a gyámhivatal nem vette átmeneti vagy tartós nevelésbe, és a családi pótlékot igénylő vele kapcsolatot tart fenn.
Saját háztartásban nevelt, gondozott gyermek, aki a szülővel (vér szerinti, örökbe fogadó, szülővel együtt élő házastárs, gyermeket örökbe fogadni kívánó személy)életvitelszerűen együtt él és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki.
Jogosultság szempontjából saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket (személyt) is,
- aki kül- és belföldi tanulmányai folytatása vagy gyógykezelése okán átmeneti jelleggel tartózkodik a háztartáson kívül,
- akit szociális intézményben 30 napot meg nem haladóan helyeztek el, vagy
- aki a szülő kérelmére átmeneti gondozásban részesül, vagy szülőjével együtt családok átmeneti otthonában tartózkodik.
Egyedülálló, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától különél és nincs élettársa.
Családi pótlék megállapítása szempontjából egyedülállónak kell tekinteni azt a szülőt, gyámot is, aki saját maga, illetve akinek a házastársa, élettársa
- közoktatási intézmény tanulója, felsőoktatási intézmény első oklevelet szerző hallgatója és jövedelme nincs,
- vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesül,
- rokkantsági nyugdíjas, baleseti rokkantsági nyugdíjas, ill. rehabilitációs járadékban részesül és nyugdíjának vagy járadékának összege nem haladja meg a rokkantsági csoportonként megállapított legkisebb rokkantsági nyugdíj összegét, ill. a rehabilitációs járadék legkisebb összegét és egyéb jövedelme sincs,
- nyugellátásban (nem tartoznak ide az előző pontban felsoroltak), átmeneti járadékban részesül, feltéve, ha nyugdíjának, járadékának összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét és egyéb jövedelme sincs,
- időskorúak járadékában, rendszeres szociális járadékban, rokkantsági járadékban, hadigondozási járadékban részesül és egyéb jövedelme sincs, illetve az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították,
- a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és jövedelme sincs.
Nevelőszülő: az a személy, aki nevelőszülői jogviszonya keretében saját háztartásában gondozza a gyámhivatal jogerős határozatával nála elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket és az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttet.
Hivatásos nevelőszülő: az a személy, aki speciális foglalkoztatási jogviszonya keretében saját háztartásában gondozza a gyámhivatal jogerős határozatával nála elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket és az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttet.
Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy:
- az a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek, aki a külön jogszabályban meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul,
- az a tizennyolc évesnél idősebb személy, aki tizennyolcadik életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, és ez az állapot egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll.
Kereső tevékenység: munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban bírósági, ügyészségi, igazságügyi szolgálati jogviszonyban, Magyar Honvédség, rendvédelmi szervek, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos és szerződéses szolgálati jogviszonyában folytatott munkavégzésre irányuló tevékenység, továbbá szövetkezet tagjaként, vagy egyéni vállalkozóként, illetőleg társas vállalkozás vagy egyéni cég tagjaként folytatott – személyes közreműködést igénylő – tevékenység.
Jövedelem: az a személyi jövedelemadóról szóló törvényben adóköteles jövedelemként meghatározott – belföldről vagy külföldről származó – vagyoni érték, bevétel, amelynek havi összege meghaladja a mindenkori legkisebb munkabér összegét (2010-ben 73.500 Ft).
Rendszeres jövedelem: a legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövedelem.
.
Szerző