Ki minősül biztosítottnak?

Írta:Horváthné Pelyva Erzsébet

Ki minősül biztosítottnak?

A biztosítási jogviszonyban álló személy valamennyi egészségbiztosítás ellátására jogosulttá válhat. Az egyidejűleg több biztosítási jogviszonyt azonban külön-külön kell elbírálni és bizonyos feltétel fennállása esetén a pénzbeli ellátást megalapozó egészségbiztosítási járulékot nem minden jogviszonyban kell megfizetni. Egészségbiztosítási ellátásra (kórházi, orvosi ellátás, gyógyszertámogatás) minden biztosítási jogviszony alapján fennáll a jogosultság.

.

1. példa:

“A” társaságnál heti 36 órában foglalkoztatott munkavállalót “B” társaságnál heti 5 órás munkaszerződéssel foglalkoztatják. A munkavállaló csak az “A” jogviszonyában kötelezett  pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésre, emiatt a táppénz, Tgyás, Gyed jogosultság megállapításánál a “B” jogviszony nem vehető figyelembe.

2. példa:

“A” társaságnál heti 20 órában foglalkoztatott munkavállalót “B” társaságnál heti 20 órás munkaszerződéssel foglalkoztatják. A munkavállaló mindkét jogviszonyában kötelezett pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére, ennek értelmében a pénzbeli ellátás elbírálásnál mindkét jogviszonyt vizsgálják.

3. példa:

“A” társaságnál heti 30 órában foglalkoztatott munkavállalót “B” társaságnál heti 6 órás munkaszerződéssel foglalkoztatják, valamint emellett társas vállalkozói státusszal is rendelkezik. Az egyén “A” és “B”  jogviszonyában kötelezett pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésre, a társas vállalkozói jogviszonyban nem. A pénzbeli ellátások megállapításánál a társas vállalkozói jogviszonyt nem veszik figyelembe.

 

A biztosítottak köre két csoportba sorolható. Az egyik csoportnál a jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig fennáll a biztosítási jogviszony, a másik csoport esetében csak meghatározott feltétel teljesülése esetében.

.

I. Feltétel nélküli biztosítási jogviszonyok

1. Tekintet nélkül arra, hogy a foglalkoztatás teljes, vagy részmunkaidőben történik:

    • munkaviszony,
    • közalkalmazotti jogviszony,
    • közszolgálati jogviszony,
    • ügyészségi szolgálati jogviszony,
    • bírósági jogviszony,
    • igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszony,
    • hivatásos nevelőszülői jogviszony,
    • ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban álló személy,
    • a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja,
    • a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona.

2. A szövetkezet tagja – ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját -, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik.

3. A tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló.

4. Az álláskeresési támogatásban részesülő személy (álláskeresési járadék, segély, keresetpótló juttatás folyósítása alatt).

5. A kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó.

6. A kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó.

7. Egyházi személy (egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy, szerzetesrend tagja), kivéve a saját jogú nyugdíjast.

.

II. Feltételhez kötött biztosítási jogviszonyok

1. Díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében, ha a tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelem eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.

    • bedolgozói szerződés alapján,
    • megbízási szerződés alapján,
    • egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban,
    • segítő családtag,
    • választott tisztségviselők:
      • alapítvány,
      • társadalmi szervezet,
      • társadalmi szervezetek szövetsége,
      • társasház közösség,
      • egyesület,
      • köztestület,
      • kamara,
      • gazdálkodó szervezet,
      • szövetkezet vezető tisztségviselője,
      • az MRP szervezeteinek,
      • az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magánnyugdíjpénztárak,
      • a helyi (települési) önkormányzat választott képviselője,
      • társadalmi megbízatású polgármester,

2. A mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve

    • az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját,
    • az egyéb jogcímen – ide nem értve az 1.  pont szerint – biztosítottat,
    • a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

.

Mikor szünetel a biztosítási jogviszony?

1. A fizetés nélküli szabadság, a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés, valamint az igazolatlan távollét időtartama alatt, kivéve, ha azt a munkavállaló a gyermek otthoni gondozása, ápolása céljából veszi igénybe.

2. ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, illetőleg munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt.

3. Az előzetes letartóztatás, szabadságvesztés tartama alatt is, kivéve, ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették, vagy a büntetőeljárást megszüntették, továbbá, ha az elítéltet utóbb a bíróság jogerősen felmentette.

4. Az ügyvéd, a közjegyző, a szabadalmi ügyvivő biztosítása arra az időtartamra, amelyre kamarai tagságát szünetelteti.

5. Az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének ideje alatt.

 

1. példa:

A munkavállaló beteg édesapja otthoni ápolásához 1 év fizetés nélküli szabadságot kérvényez, amit a munkáltató a Munka Törvénykönyve szabályozása alapján köteles biztosítani (közeli hozzátartozó ápolása). A munkavállaló biztosítási jogviszonya ez alatt az időszak alatt szünetel. Egészségbiztosítási szolgáltatási járulék kötelezettsége keletkezik, amit APEH felé köteles bejelenteni és megfizetni.

2. példa

A munkavállaló a Gyed időszakára fizetés nélküli szabadságot igényel, amit a munkáltató köteles biztosítani. Az ellátás folyósítása alatt az  igényelt fizetés nélküli szabadság időtartama alatt a biztosítás nem szünetel.

.

Szerzőről

Horváthné Pelyva Erzsébet administrator

9 hozzászólás

B. SzilviaKözzétéve: 5:59 du. - feb 9, 2017

Tisztelt Cím!
Érdeklődni szeretnék, kapok -e csendet illetve gyedet ha ki van adva a lakásom, vagy fel kell mondanom az albérlőinknek.
Köszönettel Szilvia

HajniKözzétéve: 6:49 du. - aug 3, 2011

Tisztelt Cím!

2.kisfiam 2011.július 14.-én született. Az első 2009.augusztus 10.-én. A Gyed-et 2011 augusztus 10-ig kapom. A munkaviszonyom 2009. június 30-ig volt, de június 19-től táppénzen voltam, ezért a Tgyás-t és a gyed-et megkaptam. Érdeklődni szeretnék, hogy a 2.gyermek után jár e továbbra is a gyed 2011.augusztus 10-től?

válaszát előre is köszönöm!

BerniKözzétéve: 10:58 du. - máj 24, 2011

Tisztelt Cím!

Érdeklődnék hogy ki számít biztosítottnak?
Nem vagyok munkanélkülin, de nincs állásom sem. Semmiféle jövedelemmel nem rendelkezem, de fizetem az 5100ft biztositásomat.
Most 3 honapos terhes vagyok, érdeklődnék milyen juttatásban lehet részem?
Köszönettel!!!

    Horváthné Pelyva ErzsébetKözzétéve: 11:26 de. - máj 25, 2011

    Kedves Berni!

    A megadott információk alapján csak gyermekgondozási segélyre (gyesre) lesz jogosult. Emellett szülés után egyszeri anyaságit támogatást, illetőleg családi pótlékot igényelhet.

Keczöl MónikaKözzétéve: 3:29 du. - feb 26, 2011

Tisztelt Cím!

Rokkant nyugdíjat kapok 2009-óta 2011-ig és 2011-ben fogok szülni. Van TAJ kártyám, a nyugdíjbiztosító fizeti nekem, nekem ez ingyenes, azaz biztosított vagyok. A Magyar Államkincstár szerint én nem voltam biztosított a szülést megelőző 180 napban ezért nem kaphatok majd GYED-et! De igen, hiszen érvényes a TAJ kártyám és egészségügyi ellátásban részesülök. 78 000 ft a rokkant nyugdíjam arra azt mondták, hogy mivel nem a minimum, 27 000ft, így GYES-t se kaphatok majd. A nyugdíjat meg nem biztos, hogy megítélik, mert nem voltam kórházban, terhesen nem merek befeküdni. Igazuk van? Nem tévedett a budapesti Hold utcai Magyar Államkicstár ügyintézőnője amikor a levelemre válaszolva felhívott?
Kérem az e-mail címemre írjon nekem választ! Köszönöm!

Mónika

    Horváthné Pelyva ErzsébetKözzétéve: 12:03 du. - feb 28, 2011

    Kedves Mónika!

    Gyed jogosultságot az egészségbiztosító pénztár (OEP) bírálja el és nem a Magyar Államkincstár (MÁK). A MÁK a gyes jogosultságot állapítja meg.
    A Gyedhez élő biztosítási jogviszony szükséges, valamint a szülést megelőző két éven belül 365 nap biztosításban töltött nap. Rokkant nyugdíjasként térítésmentes egészségügyi szolgáltatásra jogosult, de társadalombiztosítás keretein belül járó pénzbeli ellátásra, pontosan táppénzre, tgyásra, gyedre nem jogosult.
    Gyest viszont rokkant nyugdíjasként is igényelhet, és ha a nyugdíjat nem ítélik meg Önnek a Gyest akkor is megigényelheti a Magyar Államkincstárnál. E-mail címre csak térítési díj ellenében válaszolok.

Egészégügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség | AnyabarátKözzétéve: 11:42 de. - jún 28, 2010

[…] A biztosítási jogviszony, az egyéb jogcímen fennálló egészségügyi ellátásra való jogosultság megszűnését követően a Magyar Köztársaság területén legalább egy éve bejelentett lakóhellyel rendelkező belföldi személynek egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége keletkezik. […]

Szóljon hozzá!

*

Copy Protected by Chetan's WP-Copyprotect.