Ki minősül biztosítottnak?

Írta:Erzsébet

Ki minősül biztosítottnak?

A biztosítási jogviszonyban álló személy valamennyi egészségbiztosítás ellátására jogosulttá válhat. Az egyidejűleg több biztosítási jogviszonyt azonban külön-külön kell elbírálni és bizonyos feltétel fennállása esetén a pénzbeli ellátást megalapozó egészségbiztosítási járulékot nem minden jogviszonyban kell megfizetni. Egészségbiztosítási ellátásra (kórházi, orvosi ellátás, gyógyszertámogatás) minden biztosítási jogviszony alapján fennáll a jogosultság.

.

1. példa:

„A” társaságnál heti 36 órában foglalkoztatott munkavállalót „B” társaságnál heti 5 órás munkaszerződéssel foglalkoztatják. A munkavállaló csak az „A” jogviszonyában kötelezett  pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésre, emiatt a táppénz, Tgyás, Gyed jogosultság megállapításánál a „B” jogviszony nem vehető figyelembe.

2. példa:

„A” társaságnál heti 20 órában foglalkoztatott munkavállalót „B” társaságnál heti 20 órás munkaszerződéssel foglalkoztatják. A munkavállaló mindkét jogviszonyában kötelezett pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére, ennek értelmében a pénzbeli ellátás elbírálásnál mindkét jogviszonyt vizsgálják.

3. példa:

„A” társaságnál heti 30 órában foglalkoztatott munkavállalót „B” társaságnál heti 6 órás munkaszerződéssel foglalkoztatják, valamint emellett társas vállalkozói státusszal is rendelkezik. Az egyén „A” és „B”  jogviszonyában kötelezett pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésre, a társas vállalkozói jogviszonyban nem. A pénzbeli ellátások megállapításánál a társas vállalkozói jogviszonyt nem veszik figyelembe.

 

A biztosítottak köre két csoportba sorolható. Az egyik csoportnál a jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig fennáll a biztosítási jogviszony, a másik csoport esetében csak meghatározott feltétel teljesülése esetében.

.

I. Feltétel nélküli biztosítási jogviszonyok

1. Tekintet nélkül arra, hogy a foglalkoztatás teljes, vagy részmunkaidőben történik:

    • munkaviszony,
    • közalkalmazotti jogviszony,
    • közszolgálati jogviszony,
    • ügyészségi szolgálati jogviszony,
    • bírósági jogviszony,
    • igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszony,
    • hivatásos nevelőszülői jogviszony,
    • ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban álló személy,
    • a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja,
    • a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona.

2. A szövetkezet tagja – ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját -, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik.

3. A tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló.

4. Az álláskeresési támogatásban részesülő személy (álláskeresési járadék, segély, keresetpótló juttatás folyósítása alatt).

5. A kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó.

6. A kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó.

7. Egyházi személy (egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy, szerzetesrend tagja), kivéve a saját jogú nyugdíjast.

.

II. Feltételhez kötött biztosítási jogviszonyok

1. Díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében, ha a tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelem eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.

    • bedolgozói szerződés alapján,
    • megbízási szerződés alapján,
    • egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban,
    • segítő családtag,
    • választott tisztségviselők:
      • alapítvány,
      • társadalmi szervezet,
      • társadalmi szervezetek szövetsége,
      • társasház közösség,
      • egyesület,
      • köztestület,
      • kamara,
      • gazdálkodó szervezet,
      • szövetkezet vezető tisztségviselője,
      • az MRP szervezeteinek,
      • az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magánnyugdíjpénztárak,
      • a helyi (települési) önkormányzat választott képviselője,
      • társadalmi megbízatású polgármester,

2. A mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve

    • az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját,
    • az egyéb jogcímen – ide nem értve az 1.  pont szerint – biztosítottat,
    • a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

.

Mikor szünetel a biztosítási jogviszony?

1. A fizetés nélküli szabadság, a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés, valamint az igazolatlan távollét időtartama alatt, kivéve, ha azt a munkavállaló a gyermek otthoni gondozása, ápolása céljából veszi igénybe.

2. ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, illetőleg munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt.

3. Az előzetes letartóztatás, szabadságvesztés tartama alatt is, kivéve, ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették, vagy a büntetőeljárást megszüntették, továbbá, ha az elítéltet utóbb a bíróság jogerősen felmentette.

4. Az ügyvéd, a közjegyző, a szabadalmi ügyvivő biztosítása arra az időtartamra, amelyre kamarai tagságát szünetelteti.

5. Az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének ideje alatt.

 

1. példa:

A munkavállaló beteg édesapja otthoni ápolásához 1 év fizetés nélküli szabadságot kérvényez, amit a munkáltató a Munka Törvénykönyve szabályozása alapján köteles biztosítani (közeli hozzátartozó ápolása). A munkavállaló biztosítási jogviszonya ez alatt az időszak alatt szünetel. Egészségbiztosítási szolgáltatási járulék kötelezettsége keletkezik, amit APEH felé köteles bejelenteni és megfizetni.

2. példa

A munkavállaló a Gyed időszakára fizetés nélküli szabadságot igényel, amit a munkáltató köteles biztosítani. Az ellátás folyósítása alatt az  igényelt fizetés nélküli szabadság időtartama alatt a biztosítás nem szünetel.

.

Szerző

Erzsébet administrator

17 hozzászólás

Kovács EdinaKözzétéve: 1:47 du. - aug 7, 2019

Üdvözletem! 2000.május. 18 naptól a 1991.évi.tv. 29.§ (1) b.pont alapján szüneteltetik a munkanélküli járadékom, a társadalom biztosítási ellátás megszűnéséig.
Folyamatosan csed,gyed.gyes.gyet-n voltam,illetve vagyok is,megszakítás nélkül a gyermekeimmel,akiket egyedül nevelek.
Tb biztosítási jogviszonyom hogyan lehetséges,hogy nincs és csak ellátásra vagyok jogosult?
Tudomásom szerint,azért mert szünetel az álláskeresési ellátásom,még élő biztosítási jogviszonyomnak kellene lennie. a Tbj. 5.§. d.alapján. Rosszul tudom? Köszönöm a választ!

    Horváthné Pelyva ErzsébetKözzétéve: 2:41 du. - aug 7, 2019

    Kedves Edina!

    Aki álláskeresési támogatásban RÉSZESÜL csak az biztosított Tbj. 5. § d) pont alapján. Ön TGYÁS/CSED, GYED, GYES, GYET folyósítás ideje alatt NEM RÉSZESÜLT álláskeresési járadék folyósításban, ezért kizárólag egészségügyi szolgáltatásra szerzett jogosultságot (pl. orvosi ellátás, kórházi ellátás) Tbj. 16. § (1) bekezdés a) pontja, majd f) pontja alapján.

Havai TündeKözzétéve: 5:08 de. - aug 7, 2019

Üdvölöm! Férjem 2011.06.16-2015.09.01-ig munkanélküli volt,mely idő alatt kisebb alkalmi munkahelyek is voltak. Ezen idő alatt fizettük a kötelező tb.-t amiről minden csekket megőriztünk. Férjem 55 éves lett októberben,ezért megkapta az elszámolást. Ebben kiderült,hogy nem számolták el ezt a 4 évet. Visszaküldtem a csekkek fénymásolataival a kitöltött nyomtatványt és csak 1 évet írtak jóvá a négyből. Ezek a befizetések(eü.ellátás bizt.kìvül)nem azért(is)történnek,hogy ne legyen szolgálati idő kiesés? Válaszát köszönöm.
..

    Horváthné Pelyva ErzsébetKözzétéve: 12:39 du. - aug 7, 2019

    Kedves Tünde!

    A kötelező tb-t megfizetve kizárólag egészségügyi szolgáltatás járt, ezzel nyugdíjhoz szolgálati időt nem szerzett. Bejelentett egyszerűsített foglalkoztatással (alkalmi munka) nyugdíjjogosultságot szerzett, ez alátámaszthatja az 1 év elismerését.

Fekete-Hegyi KrisztinaKözzétéve: 6:35 du. - jún 18, 2019

T. Címzett! 2019. március 16.-án született gyermekem után jogosult vagyok-e Csed és GYED ellátásra, amennyiben 2016.-tól létesített KATÁS fő állású egyéni vállalkozásomat 2018. október 31.-tól szüneteltetem, amikortól biztosításom is itt szünetel. Majd ugyanezen naptól kezdődően főállásban apám egyéni vállalkozásában alkalmazotti és biztosítási jogviszonyom van. Ezek alapján szerintem egyidejűleg nem áll fenn több biztosítási jogviszonyom, ezért nem külön-külön, hanem összeszámolni kell a biztosítási napokat ( 2 éven belüli 365 nap fennáll) ! Kérem szíves válaszát, hogy jól értelmezem-e a szüneteltetés tb.ellátási vonzatát.

    Horváthné Pelyva ErzsébetKözzétéve: 9:41 du. - jún 28, 2019

    Kedves Krisztina!

    Jogszabály szerint a megszűnt biztosítási jogviszony napjait lehet összeszámítani a fennálló biztosítási jogviszony napjaival. Szünetelő biztosítást aktív időszakban szerzett biztosított napjait nem lehet figyelembe venni.

Kiss AndreaKözzétéve: 12:02 du. - márc 24, 2019

Üdvözlöm! Jelenleg 8 hetes kismama vagyok! Van már egy 4 éves kisfiam aki után csak családi pótlékot veszek igénybe, és egy 1 éves kislányom aki után gyedet kapok. Munkaviszonyom 2011 óta folyamatosan van. Az lenne a kérdésem,hogy a novemberben születendő gyermekemmel mire vagyok jogosult? Köszönöm

    Horváthné Pelyva ErzsébetKözzétéve: 5:46 du. - márc 29, 2019

    Kedves Andrea!

    Ha a munkaviszonya nem szűnik meg a születendő gyermekével ugyanazon ellátásokra jogosult, mint az 1 éves kislányával. Mindegyik gyermekére egyidejűleg megkapja a gyermekenként járó éppen aktuális ellátást.

Hozzászólások lezárva.

Copy Protected by Chetan's WP-Copyprotect.