Kedves István! Igen, marad.
A biztosítási jogviszonyban álló személy valamennyi egészségbiztosítás ellátására jogosulttá válhat. Az egyidejűleg több biztosítási jogviszonyt azonban külön-külön kell elbírálni és bizonyos feltétel fennállása esetén a pénzbeli ellátást megalapozó egészségbiztosítási járulékot nem minden jogviszonyban kell megfizetni. Egészségbiztosítási ellátásra (kórházi, orvosi ellátás, gyógyszertámogatás) minden biztosítási jogviszony alapján fennáll a jogosultság.
.
1. példa:
„A” társaságnál heti 36 órában foglalkoztatott munkavállalót „B” társaságnál heti 5 órás munkaszerződéssel foglalkoztatják. A munkavállaló csak az „A” jogviszonyában kötelezett pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésre, emiatt a táppénz, Tgyás, Gyed jogosultság megállapításánál a „B” jogviszony nem vehető figyelembe.
2. példa:
„A” társaságnál heti 20 órában foglalkoztatott munkavállalót „B” társaságnál heti 20 órás munkaszerződéssel foglalkoztatják. A munkavállaló mindkét jogviszonyában kötelezett pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére, ennek értelmében a pénzbeli ellátás elbírálásnál mindkét jogviszonyt vizsgálják.
3. példa:
„A” társaságnál heti 30 órában foglalkoztatott munkavállalót „B” társaságnál heti 6 órás munkaszerződéssel foglalkoztatják, valamint emellett társas vállalkozói státusszal is rendelkezik. Az egyén „A” és „B” jogviszonyában kötelezett pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésre, a társas vállalkozói jogviszonyban nem. A pénzbeli ellátások megállapításánál a társas vállalkozói jogviszonyt nem veszik figyelembe.
A biztosítottak köre két csoportba sorolható. Az egyik csoportnál a jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig fennáll a biztosítási jogviszony, a másik csoport esetében csak meghatározott feltétel teljesülése esetében.
.
I. Feltétel nélküli biztosítási jogviszonyok
1. Tekintet nélkül arra, hogy a foglalkoztatás teljes, vagy részmunkaidőben történik:
-
-
munkaviszony,
-
közalkalmazotti jogviszony,
-
közszolgálati jogviszony,
-
ügyészségi szolgálati jogviszony,
-
bírósági jogviszony,
-
igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszony,
-
hivatásos nevelőszülői jogviszony,
-
ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban álló személy,
-
a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja,
-
a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona.
-
2. A szövetkezet tagja – ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját -, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik.
3. A tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló.
4. Az álláskeresési támogatásban részesülő személy (álláskeresési járadék, segély, keresetpótló juttatás folyósítása alatt).
5. A kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó.
6. A kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó.
7. Egyházi személy (egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy, szerzetesrend tagja), kivéve a saját jogú nyugdíjast.
.
II. Feltételhez kötött biztosítási jogviszonyok
1. Díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében, ha a tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelem eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.
-
-
bedolgozói szerződés alapján,
-
megbízási szerződés alapján,
-
egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban,
-
segítő családtag,
-
választott tisztségviselők:
-
alapítvány,
-
társadalmi szervezet,
-
társadalmi szervezetek szövetsége,
-
társasház közösség,
-
egyesület,
-
köztestület,
-
kamara,
-
gazdálkodó szervezet,
-
szövetkezet vezető tisztségviselője,
-
az MRP szervezeteinek,
-
az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magánnyugdíjpénztárak,
-
a helyi (települési) önkormányzat választott képviselője,
-
társadalmi megbízatású polgármester,
-
-
2. A mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve
-
-
az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját,
-
az egyéb jogcímen – ide nem értve az 1. pont szerint – biztosítottat,
-
a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
-
.
Mikor szünetel a biztosítási jogviszony?
1. A fizetés nélküli szabadság, a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés, valamint az igazolatlan távollét időtartama alatt, kivéve, ha azt a munkavállaló a gyermek otthoni gondozása, ápolása céljából veszi igénybe.
2. ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, illetőleg munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt.
3. Az előzetes letartóztatás, szabadságvesztés tartama alatt is, kivéve, ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették, vagy a büntetőeljárást megszüntették, továbbá, ha az elítéltet utóbb a bíróság jogerősen felmentette.
4. Az ügyvéd, a közjegyző, a szabadalmi ügyvivő biztosítása arra az időtartamra, amelyre kamarai tagságát szünetelteti.
5. Az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének ideje alatt.
1. példa:
A munkavállaló beteg édesapja otthoni ápolásához 1 év fizetés nélküli szabadságot kérvényez, amit a munkáltató a Munka Törvénykönyve szabályozása alapján köteles biztosítani (közeli hozzátartozó ápolása). A munkavállaló biztosítási jogviszonya ez alatt az időszak alatt szünetel. Egészségbiztosítási szolgáltatási járulék kötelezettsége keletkezik, amit APEH felé köteles bejelenteni és megfizetni.
2. példa
A munkavállaló a Gyed időszakára fizetés nélküli szabadságot igényel, amit a munkáltató köteles biztosítani. Az ellátás folyósítása alatt az igényelt fizetés nélküli szabadság időtartama alatt a biztosítás nem szünetel.
.
Szerző