2010. év gyökeres változást hozott az egyéni cégek alapításával működésével -jogképesség, könyvvezetés, adózási nem- kapcsolatban. A cégjegyzékbe egyéni cégként korábban bejegyzett egyéni vállalkozók választhattak, hogy a létesítő okiratuk módosításával “az egyéni vállalkozóról és egyéni cégről” szóló új törvény rendelkezéseinek megfelelő működését megvalósítják vagy az egyéni cég megszűnéséről határoznak és azt a cégbíróságnak bejelentik.
A cégek a gazdasági társaságokról szóló törvény hatálya alá kerültek, a törvényességi felügyeletet a Cégbíróság gyakorolja. Alapítás menete megegyezik a bt-vel, kft-vel (elektronikus cégeljárás, ügyvédi közreműködés, illeték, közzétételi költség, ügyvédi munkadíj). A felszámolás, a végelszámolás és csődeljárás szabályait alkalmazni kell.
Az egyéni cég a számviteli törvény hatálya alá tartozik (kivéve EVA-s), a bevételt a kiszámlázáskor el kell számolni és bizonyos paraméterek mellett könyvvizsgálatra kötelezett. A számviteli törvény hatálya alatt az egyéni cég pénzkezelési szabályzatot köteles készíteni, amiben a napi készpénz záró állomány maximális mértékét az összes bevétel (előző üzleti év, ill. hiányában a várható) függvényében meg kell határozni.
A gazdasági tevékenység eredménye, jövedelme után társasági adót fizet, egyes feltételek teljesülése mellett a fizetendő adó beruházási, térségi, fejlesztési és kisvállalkozói kedvezményekkel csökkenthető.
A cég tulajdonában lévő személygépkocsi után cégautó adó kötelezettség keletkezik. A forgalom után áfa kötelezettség, helyi iparűzési adó vonatkozásában nem tér az egyéni vállalkozó kötelezettségétől.
Az alapító tag kétféle típusú jövedelemben részesedhet, az egyik a tagsági jogviszonyból eredő személyes közreműködés díja és ezt az egyéni cég költségként számolja el. A másik az osztalékjövedelem, amely -a társasági adó megfizetése után- tulajdonosként illeti meg a tagot.
Eva szerinti adózás -társasági adó, osztalékadó, áfa helyett- két adóévi folyamatos működés után választható.
Szerző