Egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség bejelentése

Írta:Horváthné Pelyva Erzsébet

Egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség bejelentése

biztosítási jogviszony, az egyéb jogcímen fennálló egészségügyi ellátásra való jogosultság megszűnését követően a Magyar Köztársaság területén legalább egy éve bejelentett lakóhellyel rendelkező belföldi személynek egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége keletkezik.

.

Meddig áll fenn az ellátásra való jogosultság?

1.) Az ellátást megalapozó feltétek megszűnését követő 45 napig,  amennyiben a jogosultsági feltétel a megszűnést megelőzően megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt.

példák:

1.) A munkavállaló 2005.03.12-e óta folyamatosan fennálló munkaviszonya 2010.06.28-án megszűnik,  egészségügyi szolgáltatásra 2010.08.11-ig jogosult.

2.) Az anya részére Gyest folyósítanak 2010.06.30-ig. Biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezik. Egészségügyi szolgáltatásra 2010.08.14-ig jogosult.

2.) A  jogosultsági feltétel fennállásának az időtartama 45 napnál rövidebb volt, akkor az ellátásra való jogosultság ezen időtartammal hosszabbodik meg.

példa:

A magánszemély 2009.10.01-2010.05.30. között egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet. Munkaviszonyt létesít 2010.06.01-től, ami próbaidő alatt 2010.06.25-én megszűnik. A biztosítási jogviszony időtartama 25 nap, ennek megszűnését követően -jogosultsági jogcím létesítése/keletkezése hiányában- az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság 25 napig 2010.07.20-ig áll fenn.

3.) 45 napig marad fenn, ha az utolsó jogosultsági feltétel megszűnését megelőzően fennállt korábbi jogosultsági feltétel 45 napnál hosszabb ideig állt fenn és az utolsóként megszűnt jogosultsági feltétel nem állt fenn 45 napig, de a két jogosultsági feltétel fennállása között 30 napnál kevesebb nap telt el.

példák:

1.) A munkavállaló 2007.02.01-től fennálló munkaviszonya 2010.04.27-én megszűnt, ez alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosult 2010.06.11-ig. Munkaviszonyt létesít 2010.06.01-től, ami próbaidő alatt 2010.06.20-án megszűnik. Egészségügyi szolgáltatásra 45 napig 2010.08.04-ig jogosult lesz.

2.) Az anya részére 5 éve Gyetet folyósítanak 2010.04.07-ig. Biztosítási jogviszonya nincs. Egészségügyi szolgáltatásra jogosult 45 napig, 2010.05.22-ig. Egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet 2010.05.23-05.31. között. Munkaviszonyt létesít 2010.06.01-től, ami próbaidő alatt 2010.06.30-án megszűnik. Egészségügyi szolgáltatásra 30 napig, 2010.07.30-ig jogosult.

4.) A biztosítás szünetelésére eltérő szabályozás vonatkozik, a szünetelést megelőző jogviszony ebben az esetben nem alapozza meg az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot.

példák:

1.) A munkavállaló az édesanyja ápolására 2010.06.28-tól fizetés nélküli szabadságot igényel. Egészségügyi szolgáltatásra 2010.06.27-ig jogosult.

2.) Az egyéni vállalkozó 2010.07.01-től szünetelteti a tevékenységét. Egészségügyi szolgáltatásra 2010.06.30-ig jogosult.

.

Mit kell tudni a bejelentési és fizetési kötelezettségről?

A kötelezettség keletkezését, bizonyos esetekben megszűnését (részletesen lásd a kitöltési útmutatóban), a járulékfizetés átvállalását a keletkezésétől, annak megszűnésétől, a átvállalástól, illetve az átvállalás megszűnésétől számított 15 napon belül a 10T1011-es (2011-ben a 11T1011, 2012-ben 12T1011) nyomtatványon kell bejelenteni a lakóhely szerinti illetékes adóhatóságnál. A nyomtatványt postai úton, vagy elektronikusan ügyfélkapunk keresztül lehet továbbítani.

példa:

A munkavállaló munkaviszonya 2010.06.28-án megszűnik és egészségügyi szolgáltatásra 2010.08.11-ig jogosult. Járulékfizetési kötelezettsége keletkezik 2010.08.12-től, bejelentési kötelezettségének 2010.08.12-2010.08.26. között tehet eleget.

A fizetési kötelezettséget átvállalhatja pl. az önkormányzat, munkahely (olyan fizetés nélküli szabadság esetén, amelynél szünetel a biztosítás), családtag.

2010-ben az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 4.950 Ft/hó, illetve 165 Ft/nap. 2011-ben 5.100 Ft/hó, 170 Ft/nap összegre változik. 2012-ben 6.390 Ft/hó, vagy 213 Ft/nap. Az APEH a fizetési kötelezettséget határozatban írja elő.

A bejelentés elmulasztása bírságot von maga után, magánszemélyre kiróható bírság 200.000 Ft.

A következő videókon bemutatom a kitöltőprogram, a nyomtatványok telepítését, valamint a nyomtatvány kitöltését. Részletes magyarázatot a nyomtatvánnyal együtt elektronikusan betölthető kitöltési útmutatóban találsz.

.

1. A kitöltőprogram és nyomtatványok telepítése

This movie requires Flash Player 9

.

2. Egészségügyi szolgáltatási járulék bejelentő lap kitöltése, elektronikus beküldése, illetve nyomtatása

This movie requires Flash Player 9

Szerző

Horváthné Pelyva Erzsébet administrator

43 hozzászólás

moncsiKözzétéve  6:03 du. - máj 21, 2012

Kedves Erzsébet!

Kicsit gondban vagyok és a tanácsára lenne szükségem!
Most derült ki, hogy babát várok, de közben a munkahelyemen leépítés miatt lassan megkezdem a szabadságom (2012.06.06-tól), majd a felmentésem (2012.07.24-től)letöltését 13 éves munkaviszony után közalkalmazottként. Félállásban határozatlan időre, míg másik félállásban határozott időre vagyok kinevezve 2012.06.30-ig.
2012. október 09-én szűnik meg a munkaviszonyom.
Kérdéseim a következőek:
1.
A munkaviszonyom megszűnése után ugye jól gondolom, hogy álláskeresési járadékra leszek jogosult.
2.
Mivel 2012.10.09-ig 13 éven át folyamatos munkaviszonyom volt jogosult leszek-e terhességi gyermekágyi segélyre, majd gyedre, illetve gyesre? Vagy mivel munkanélküliként fogok szülni és akkor már nem lesz munkaviszonyom nem kapom meg ezen ellátásokat?
3.
A baba várható születési ideje 2013. 01. 14. Mikor járok jobban, ha 28 nappal előtte igénylem a terhességi gyermekágyi segélyt (már persze ha jár nekem)vagy a baba születésétől?
Megjegyzem 2011 év első hat hónapjának a bruttó fizetése kicsit jobb volt, mint a 2012 év első hat hónapjáé, illetve 2012. 07.01-től ugye már csak az egyik félállásom marad meg és azután kapom a bérem még 2012.10.09-ig.
4.
Ha jól tudom terhesség alatt nem lehet felmondani a munkavállalónak. Bár nem tudom meddig lehet a terhesség tényét a munkáltatónak bejelenteni, ha már a felmondásom elkezdődött.
(A felmondásom 2012.05.10-ével vette kezdetét, de a terhességemet 2012.04.15-től számolják) A munkahelyemen nem szívesen maradnék.Hogyan járok jobban Ön szerint, ha bejelentem a munkáltatómnak, hogy terhes vagyok (és csak a félállásom marad érvényben 2012.07.01-től és ez nem tudom mennyiben rosszabb eshetőség a terhességi gyermekágyi segély , a gyed, illetve gyes kiszámításakor)vagy ugyanúgy járnak ezek az ellátások, ha a munkaviszonyom megszűnik, majd álláskeresési járadékra leszek jogosult és innen megyek majd szülni?

Válaszát és segítségét előre is köszönöm!

    Horváthné Pelyva ErzsébetKözzétéve  8:09 de. - máj 26, 2012

    Kedves “moncsi”!

    1. Álláskeresési járadék maximális időtartama 90 nap, a szülésig nem tart ki.
    2. Mindkét ellátás megállapításához a tgyás jogosultság kezdő napján még aktív biztosítási jogviszonnyal kell rendelkeznie.
    3. Függ a béradatoktól és a biztosítási előzményektől.
    4. A védelem a fogantatás napjától megilleti, a várandósságot a korai terhesség miatt a felmondás közlésekor még nem tudat a munkáltatója tudomására hozni. A várandósságot bejelentve jogszerű eljárás a munkáltató a felmondást visszavonja, amibe Önnek is bele kell egyeznie.
    Jövedelem adatok nélkül a helyzetét nehéz megítélni.
    A jogosultságok szempontjából mindenképpen aktív biztosításra van szüksége.

ancsa1122Közzétéve  10:12 de. - ápr 17, 2012

Kedves Erzsébet!

Nagyon fontos dologban kérném a segítségét!
A párom munkahelyén,vannak gondok.A lényeg talán annyi lenne,hogy egy kenyérgyárban dolgozik autószerelőként,reggel 7h-15:30ig,hivatalosan,persze a leghamarabb amikor hazaér 17:30-körül szokott lenni.5-en dogoznak egy műhelyben plusz a főnöke.itt kezdődnek a gondok:
A főnöke,már nyugdíjas de még mindig dolgozik vagyis ott van.4 órába van bejelentve,de persze nem ennyi van neki fizetve.160ezer ft a nyugdíja+50.000ft a bejárási pénz(Megjegyzem helyi lakos)+az itt megkeresett pénze+veszélyességi pótlék++++minden amit kiharcol magának.Ez még nem is lenne talán baj,bár közel 500ezer forintot fizetnek neki azért mert ott öregedett meg és tud egy két olyan dologról amit más nem.
A pároméktól,minden lehető plusz pénzt meg von,bejárási pénzt,veszélyességit,minden nap járna nekik egy kenyér és azt is elviszi a saját családjának.Különböző több 100ezer forintos munkákat csináltat munka időn kívül velük ami nem túlóra,és fizetni sem fizet érte.Ami járna nekik az ő a saját fizetéséhez kéri,és egyszerűen nem adja oda a dolgozóknak.Az én párom 80 ezer forintot keres,hegeszt,fúr farag,fest,mindig későn jön haza,25km-re jár be minden nap.
Azt szeretném kérdezni,hogyan lehetne névtelenül az adóhatósághoz fordulni hogy nézzenek utána ezeknek a dolgoknak,mert ami jár az jár,de ami nem azt ne kapja már meg csak úgy senki.
Köszönöm válaszát előre is!

Egy elkeseredett feleség!!!!

    Horváthné Pelyva ErzsébetKözzétéve  11:24 de. - ápr 18, 2012

    Kedves “ancsa1122”!

    Célszerű lenne a helyzetet előbb a munkáltatóval megbeszélni, mert a foglalkoztatáshoz kapcsolódó szabályok betartásánál, az elmarad járandóságok kifizetésénél nem a férje főnöke az egyedüli döntéshozó. Ha lehetetlen egy “megtorlás” nélküli párbeszéd lefolytatása, akkor az adóhivatal helyett a Nemzeti Munkaügyi Hivatalhoz forduljon. A névtelen bejelentések mellőzhetők. Nyugodtan adja meg az adatait és kérje, hogy a tudomásukra hozott szabálytalanságok következményeként lefolytatandó munkaügyi ellenőrzés során az adatait titkosan kezeljék és nem hozzák a munkáltató tudomására. Amennyiben olyan szabálytalanságot tárnak fel, amely más hatóság illetékességi körébe tartozik, hivatalból megteszik a szükséges intézkedéseket.

Szóljon hozzá!


*