Kedves István! Igen, marad.
A nem biztosított belföldi személyek -az állam központi költségvetéséből történő fizetéssel- társadalmi szolidaritás alapján, illetve egészségügyi szolgáltatási járulék kötelezettség megfizetésével jogosultságot szereznek egészségbiztosítási ellátásra. Külföldi személyek egyéb szerződések, jogszabályok, valamint megállapodás megkötésével szereznek jogosultságot.
.
Jogsultak köre
- aki táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben (Tgyás) , gyermekgondozási díjban (Gyed), baleseti táppénzben, baleseti járadékban részesül- ha társasadalombiztosítási szempontból belföldinek minősül,
- az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást (ekho-t) fizető személyek,
- aki saját jogán nyugdíjban (öregségi nyugdíj, rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj), hozzátartozói nyugellátásban (özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj, baleseti hozzátartozói nyugellátások), rehabilitációs járadékban részesül- ha belföldinek minősül,
- aki mezőgazdasági járadékban (öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban), átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban, egészségkárosodási járadékban, fogyatékossági támogatásban, rokkantsági járadékban, házastársi pótlékban, házastársi jövedelempótlékban részesül- ha társasadalombiztosítási szempontból belföldinek minősül,
- aki nemzeti gondozási díjban (pótlékban), hadigondozotti ellátásbanrészesül- ha társasadalombiztosítási szempontból belföldinek minősül,
- aki bányászati keresetkiegészítésben részesül- ha társasadalombiztosítási szempontból belföldinek minősül,
- aki gyermekgondozási segélyben (Gyes) részesül – ha társasadalombiztosítási szempontból belföldinek minősül,
- aki Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól, felekezettől nyugdíjban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványtól öregségi nyugdíjban vagy rendszeres rokkantsági segélyben részesül – ha társasadalombiztosítási szempontból belföldinek minősül,
- aki rendszeres szociális segélyben, rendelkezésre állási támogatásban, időskorúak járadékában, ápolási díjban, gyermeknevelési támogatásban (Gyet) részesül – ha társasadalombiztosítási szempontból belföldinek minősül,
- a közoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó alapfokú, középfokú nevelési-oktatási vagy a felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató nagykorú magyar állampolgár – ha társasadalombiztosítási szempontból belföldinek minősül; valamint az a külföldi állampolgár, aki nemzetközi szerződés vagy az oktatásért felelős miniszter által adományozott ösztöndíj alapján létesített tanulói, hallgatói jogviszonyban áll (a tanulói jogviszony, illetőleg a hallgatói jogviszony kezdetétől a diákigazolványra való jogosultság megszűnéséig jogosult egészségügyi szolgáltatásra, ideértve a tanulói, hallgatói jogviszony szünetelésének időtartamát is),
- megváltozott munkaképességű, illetve egészségkárosodást szenvedett és munkaképesség-változásának mértéke az 50 százalékot, illetve egészségkárosodásának mértéke a 40 százalékot eléri, és az illetékes hatóság erre vonatkozó igazolásával rendelkezik – ha társasadalombiztosítási szempontból belföldinek minősül,
- aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és jövedelme nem éri el a minimálbér 30 százalékát (220.050 Ft/hó) ha társasadalombiztosítási szempontból belföldinek minősül,
- a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel, illetve magyar állampolgár esetén a lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező kiskorú személy,
- személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézményben elhelyezett személy (ide nem értve a külföldi állampolgárt), a gyermekvédelmi rendszerben utógondozási ellátásban részesülő 18-24 éves fiatal felnőtt, továbbá az illetékes magyar hatóság által ideiglenes hatállyal elhelyezett, otthont nyújtó ellátás keretében átmeneti és tartós nevelésbe vett külföldi kiskorú személy,
- fogvatartott,
- szociálisan rászorult – ha társasadalombiztosítási szempontból belföldinek minősül: akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át nem haladja meg, és a családjának vagyona nincs; vagy aki egyedülélő és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg, és családjának vagyona nincs. (A jegyző bírálja el a szociális rászorultságot.)
- egészségügyi szolgáltatás megszerzése érdekében kötött megállapodás alapján jogosult,
- egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett belföldi személy,
- aki nevelőszülői tevékenységet folytat, és az e tevékenységéből származó tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimálbér 30 százalékát, naptári napokra annak harmincad részét (22.050 Ft/hó) – ha társasadalombiztosítási szempontból belföldinek minősül,
- hajléktalan magyar állampolgárok, akik után a központi költségvetésen keresztül megfizetik az egészségügyi szolgáltatási járulékot,
- külföldi személy külön jogszabály (a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet; a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre az egyezmény szabályai szerint), illetőleg nemzetközi egyezmény szerint jogosult egészségügyi ellátásra.
.
Belföldi:
- a Magyar Köztársaság területén bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, a bevándorolt és a letelepedett jogállású, valamint a menekültként elismert személy,
- a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint
- a hontalan.
.
Szerző