Munkaszüneti napok rendje

Írta:Horváthné Pelyva Erzsébet

Munkaszüneti napok rendje

A Munka Törvénykönyve tíz munkaszüneti napot határoz meg, 2010-ben ezek: január 01., március 15., húsvéthétfő  (április 05.), május 01., pünkösdhétfő , (május 24.), augusztus 20., október 23., november 01., december 25-26.

 

Munkaszüneti napon a munkavállaló foglalkoztatható:

  • a megszakítás nélküli munkarendben vagy a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, illetve munkakörben,
  • a külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően, a munkaszervezéstől függetlenül – e napon szükséges, információtechnológiai és informatikai eszközzel történő munkavégzés esetén, illetve
  • ha a kiküldetés helye szerint irányadó jog alapján e napra munkavégzés rendelhető el – külföldi kiküldetés során.

Ettől érvényesen eltérni nem lehet.

.

Munkaszüneti napon rendkívüli munkavégzés kizárólag

  • a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára, vagy
  • baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében rendelhető el.

 

A 2010. évi munkaszüneti napok körüli -a naptár szerinti munkarendtől való eltéréssel járó- munkarend a következő:

  • december 11. szombat – munkanap,
  • december 24. péntek – pihenőnap.

Minden foglalkoztatóra és általuk foglalkoztatottra vonatkozik a munkanap áthelyezés, nem kell alkalmazni a megszakítás nélkül üzemelő és a rendeltetése folytán a munkaszüneti napokon is üzemelő munkáltatónál, illetve az ilyen jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalók munkarendjére. Az általánostól eltérő munkaidő-beosztásban foglalkoztatott munkavállalók munkarendje a rendeletben meghatározott munkanap áthelyezéstől eltérően is meghatározható.

 

Munkaszüneti napot érintő egyéb szabályozások:

  • Ha a munkaszüneti nap vasárnapra esik, az e napon, illetve a húsvétvasárnapon és a pünkösdvasárnapon történő munkavégzés tekintetében a munkaszüneti napra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
  • A betegszabadság kiadásánál a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokat kell figyelembe venni. Ha a munkavállaló a munkaszüneti nap miatt mentesülne a munkavégzési kötelezettsége alól, ezt a napot munkanapként kell figyelembe venni.
  • Ha valamely nyilatkozat megtételére előírt határidő utolsó napja szombat, vasárnap vagy munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le.

 

Díjazás:

1. Munkaszüneti napon a munkaidő-beosztás alapján munkát végző

  • havidíjas munkavállalót -a havi munkabérén felül- a munkaszüneti napon végzett munkáért járó munkabére,
  • teljesítménybérrel vagy órabérrel díjazott munkavállalót -a munkaszüneti napon végzett munkáért járó munkabéren felül- távolléti díja illeti meg.

2. Munkaszüneti napon a rendkívüli munkavégzésre kötelezett munkavállalót az 1. pont alapján járó munkabérén felül

  • A munkaidő-beosztás szerinti pihenőnapon (pihenőidőben) végzett munka esetén a pótlék, ennek mértéke száz százalék. A pótlék mértéke ötven százalék, ha a munkavállaló másik pihenőnapot (pihenőidőt) kap.
  • A rendkívüli munkavégzés ellenértékeként -a rendes munkabéren felül- átalány is megállapítható.

3.  Normál esetben a munkaszüneti napon kiesett időre távolléti díj jár.

 

Szerzőről

Horváthné Pelyva Erzsébet administrator

Szóljon hozzá!

*

Copy Protected by Chetan's WP-Copyprotect.