Mikor nem ütközik tilalomba a felmondás?
A felmondási tilalom kizárólag a munkáltatói rendes felmondásra terjed ki és alkalmazása két esetben jogszerű. Egyik kivétel, ha a munkavállaló a közléskor nyugdíjasnak minősül, a másik a csoportos létszámcsökkentés, ha a rendes felmondás közlését megelőző tájékoztató átvételekor a munkavállaló nem állt védelem alatt.
Példák a csoportos létszámcsökkentésre
1.) A munkavállaló keresőképtelen 2010.02.23-tól, a csoportos létszámcsökkentésről a tájékoztatót kézhez veszi 2010.03.01-én – a felmondás a védelem függvényében legkorábban a tájékoztató kézhezvételét követő 30 nap eltelte után közölhető:
- keresőképessé válik 2010.03.08-án, a felmondás legkorábban 2010.04.01-én közölhető,
- keresőképessé válik 2010.03.29-én, a felmondás legkorábban 2010.04.01-én közölhető,
- keresőképessé válik 2010.06.21-én, a felmondás legkorábban 2010.06.21-én közölhető.
2.) A munkavállaló a csoportos létszámcsökkentésről a tájékoztatót kézhez veszi 2010.03.01-én és keresőképtelenné válik 2010.03.02-től. A keresőképessé válás időpontjától függetlenül a felmondás legkorábban 2010.04.01-én közölhető. (A tájékoztató átvételének időpontjában nem volt védett.)
A felmondási tilalomra egyébként okot adó eseménytől -keresőképtelenség (betegszabadság, táppénz), gyermekvállalás időszaka- függetlenül a munkaviszony jogszerűen megszüntethető, illetve megszűnik a következő esetekben:
- próbaidő alatt,
- közös megegyezéssel
- munkáltatói rendkívüli felmondással,
- határozott idejű munkaviszonynál a szerződés lejártával,
- munkáltató jogutód nélküli megszűnésekor – végelszámolással, felszámolással, az eljárás befejeztével.
6 hozzászólás
EszterKözzétéve: 6:51 de. - jan 15, 2011
Kedves Erzsébet!
Az én esetem viszonylag speciális, és lassan döntést kellene hoznom:
2011. márciusban jár le a GYED-em.
A munkáltatóm közölte, hogy nem mondhatnak fel a kicsi 3 éves koráig, viszont
munkát nem tudnak adni. Köztisztviselőként dolgozom, a munkáltatóm maga ne szűnt meg, de az a szervezeti egység aki egyébként részben ellátta a munkáltatói jogokat (megosztott volt), az jogutód nélkül megszűnt tavaly.
Elméletileg a szabadságok kivétele után felmentési idő és végkielégítés járna.
Azt mondják maradjak GYES-en, de mi abból éhen halnánk.
A fent említett két jogi szabályozás kényszerít-e olyan döntésre, ami rám nézve sokkalta hátrányosabb?
4 órás munkát nem tudok vállalni, mert nincs, aki vigyázzon a kicsire, és bölcsi a közelben sincs…
Megéri-e nekem harcolni a munkáltatómmal?
Válaszát köszönöm!
Tisztelettel,
P. Eszter
TündeKözzétéve: 3:33 du. - aug 5, 2010
Kedves Erzsébet!
Határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyom van. 2004 november 6-án született első gyermekem. Azóta otthon vagyok. 2006 június 22-én született ismét kislányom majd 2008 augusztus 8-án harmadik kislányunk.
Írásban közölték velem 2007-ben, hogy csoportos létszámcsökkentés következett be az intézményben, megszűnt a csoportom, a munkaköröm.
A főnököm azt mondta, hogy nem tud munkát adni nekem. Fizetés nélküli szabadságot szeretne, hogy kérjek de nekem muszáj lenne dolgoznom, pénzt keresnem. (Csak szóban volt erről szó.)
Most jár le a GYED, a GYES-t már megigényeltük.
Nem tudom mit tegyek, tehetnék. (2004-ben nem fizették ki a 13. havi fizetésemet, 2008-ban fel akartak mondani-ügyvédi segítséggel nem történt meg, hogy a legdurvábbakat említsem.)
Tisztelettel: F.Tünde
Szóljon hozzá!
Szóljon hozzá!
Szerzőről