Mikor nem ütközik tilalomba a felmondás?
A felmondási tilalom kizárólag a munkáltatói rendes felmondásra terjed ki és alkalmazása két esetben jogszerű. Egyik kivétel, ha a munkavállaló a közléskor nyugdíjasnak minősül, a másik a csoportos létszámcsökkentés, ha a rendes felmondás közlését megelőző tájékoztató átvételekor a munkavállaló nem állt védelem alatt.
Példák a csoportos létszámcsökkentésre
1.) A munkavállaló keresőképtelen 2010.02.23-tól, a csoportos létszámcsökkentésről a tájékoztatót kézhez veszi 2010.03.01-én – a felmondás a védelem függvényében legkorábban a tájékoztató kézhezvételét követő 30 nap eltelte után közölhető:
- keresőképessé válik 2010.03.08-án, a felmondás legkorábban 2010.04.01-én közölhető,
- keresőképessé válik 2010.03.29-én, a felmondás legkorábban 2010.04.01-én közölhető,
- keresőképessé válik 2010.06.21-én, a felmondás legkorábban 2010.06.21-én közölhető.
2.) A munkavállaló a csoportos létszámcsökkentésről a tájékoztatót kézhez veszi 2010.03.01-én és keresőképtelenné válik 2010.03.02-től. A keresőképessé válás időpontjától függetlenül a felmondás legkorábban 2010.04.01-én közölhető. (A tájékoztató átvételének időpontjában nem volt védett.)
A felmondási tilalomra egyébként okot adó eseménytől -keresőképtelenség (betegszabadság, táppénz), gyermekvállalás időszaka- függetlenül a munkaviszony jogszerűen megszüntethető, illetve megszűnik a következő esetekben:
- próbaidő alatt,
- közös megegyezéssel
- munkáltatói rendkívüli felmondással,
- határozott idejű munkaviszonynál a szerződés lejártával,
- munkáltató jogutód nélküli megszűnésekor – végelszámolással, felszámolással, az eljárás befejeztével.
Horváthné Pelyva Erzsébet administrator
6 hozzászólás
agnes012Posted on3:23 du. - okt 8, 2011
Kedves Erzsébet!
Kormánytisztviselő vagyok, közigazgatásban dolgozom. 2009. 04.04-én, és 2010.06.03-án szültem. Visszamentem dolgozni 2011. június 1-vel, szabadságomat töltöttem 2011. szeptember 30-ig. Első munkanapomon 2011. október 03-án közölte velem a főnököm, hogy több mint ezer főt elbocsátanak, így 2011.november 15-től a beosztásomat megszüntette. De megpróbál cégen belül egy másik szervezetnél egy háttérintézménynél beosztást keresni nekem.
Érdeklődnék, hogy mivel a kisebbik gyermekem még 16 hónapos, így felmondási védelem alatt állok, megszüntetheti e a beosztásomat, és áthelyeztethet e?
Viszont, ha sikerül áthelyeztetnie akkor anyagilag rosszabbul járok, mert most kormánytisztviselő vagyok,fizetésem a törvény szabályozza, akkor pedig közalkalmazott leszek. Utóbbinak úgy tudom bérminimuma van, és megállapodás kérdése a bér.A mostani fizetésemből kb. 2 közalkalmazott fizetése jön ki.
Kérdés, rosszabbul járhatok e anyagilag áthelyezés során, illetve mi a teendő akkor, ha a felajánlott közalkalmazotti bért nem fogadom el?
És még egy kérdés, mi a teendő akkor, ha az áthelyezés nem sikerül.?
Várom válaszát,
Tisztelettel: Ágnes
Horváthné Pelyva ErzsébetPosted on7:38 du. - okt 12, 2011
Kedves Ágnes!
A közszféra munkajogi szabályozásával csak érintőlegesen foglalkoztam. Ajánlom a közszférára specializálódott kozszolga.hu weboldalt.
EszterPosted on6:51 de. - jan 15, 2011
Kedves Erzsébet!
Az én esetem viszonylag speciális, és lassan döntést kellene hoznom:
2011. márciusban jár le a GYED-em.
A munkáltatóm közölte, hogy nem mondhatnak fel a kicsi 3 éves koráig, viszont
munkát nem tudnak adni. Köztisztviselőként dolgozom, a munkáltatóm maga ne szűnt meg, de az a szervezeti egység aki egyébként részben ellátta a munkáltatói jogokat (megosztott volt), az jogutód nélkül megszűnt tavaly.
Elméletileg a szabadságok kivétele után felmentési idő és végkielégítés járna.
Azt mondják maradjak GYES-en, de mi abból éhen halnánk.
A fent említett két jogi szabályozás kényszerít-e olyan döntésre, ami rám nézve sokkalta hátrányosabb?
4 órás munkát nem tudok vállalni, mert nincs, aki vigyázzon a kicsire, és bölcsi a közelben sincs…
Megéri-e nekem harcolni a munkáltatómmal?
Válaszát köszönöm!
Tisztelettel,
P. Eszter
Horváthné Pelyva ErzsébetPosted on3:30 du. - jan 17, 2011
Kedves Eszter!
A munkáltatója amennyiben nem tudja Önt eredeti munkaszerződése szerint, akkor állásidőre járó díjazás illeti meg. Esetleg ezt próbálhatja meg kiharcolni, csak számolnia kell azzal, hogy munkára kész állapotban meg kell jelennie azon a munkavégzési helyen ahová a feladatok átkerültek. A munkáltató a felmondási tilalom alatt rendes felmondást nem közölhet Önnel, így végkielégítésre is a gyermek 3. életévét követően számíthat. Szabadságmegváltást akkor is ki kell fizetni, ha Ön mond fel.
Az összes körülményt mérlegelve Önnek kell döntenie, hogy érdemes-e harcolni a munkáltatójával.
TündePosted on3:33 du. - aug 5, 2010
Kedves Erzsébet!
Határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyom van. 2004 november 6-án született első gyermekem. Azóta otthon vagyok. 2006 június 22-én született ismét kislányom majd 2008 augusztus 8-án harmadik kislányunk.
Írásban közölték velem 2007-ben, hogy csoportos létszámcsökkentés következett be az intézményben, megszűnt a csoportom, a munkaköröm.
A főnököm azt mondta, hogy nem tud munkát adni nekem. Fizetés nélküli szabadságot szeretne, hogy kérjek de nekem muszáj lenne dolgoznom, pénzt keresnem. (Csak szóban volt erről szó.)
Most jár le a GYED, a GYES-t már megigényeltük.
Nem tudom mit tegyek, tehetnék. (2004-ben nem fizették ki a 13. havi fizetésemet, 2008-ban fel akartak mondani-ügyvédi segítséggel nem történt meg, hogy a legdurvábbakat említsem.)
Tisztelettel: F.Tünde
Horváthné Pelyva ErzsébetPosted on12:57 de. - aug 6, 2010
Kedves Tünde!
A fizetés nélküli szabadsága megszűnését követően – újabb igénylés hiányában – a munkáltatónak foglalkoztatási kötelezettsége keletkezik. Először a felhalmozott szabadsággal kezd és néhány hónapig távol lesz, ez alatt az időszak alatt nem gond a korábbi munkakör megszűnése. Amit tehet, hogy még a szabadság elején írásban kéri másik munkakör felajánlását.
Leave a Reply
Leave a Reply
About the author