Munkavállalót megillető szabadságok

Írta:Horváthné Pelyva Erzsébet

Munkavállalót megillető szabadságok

Figyelem!  A bejegyzés  a Gyes után munkába visszatérő anya részére járó szabadság számításáról példát tartalmaz.

A munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll.

.

1. Rendes szabadság – általános szabályok

A munkavállaló több foglalkoztatási jogviszonyt is létesíthet és részére járó szabadság minden munkaviszonyban megilleti. A szabadság mértékét külön kell elbírálni, ami eltérhet, ezért lehet, hogy az egyik munkaviszonyban munkát végez, míg a másikban a szabadságát tölti.

A részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalót is, ha az általános munkaidő-beosztás szerint a hét minden munkanapján munkát végez ugyanannyi szabadság illeti meg, mint a teljes munkaidős foglalkoztatottat, a díjazását munkaidő hosszának megfelelően kapja.

Az általános szabályok szerint nem jár szabadság a munkaviszony szünetelésének időtartamára, néhány kivételt azonban a Munka Törvénykönyve nevesít, mégpedig:

  • keresőképtelenséget okozó betegség tartama (pl. betegszabadság; táppénz – normál, gyermekápolási (Gyáp), baleseti),
  • szülési szabadság tartama,
  • a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első éve (pl. Gyed első éve; Gyáp kimerítése esetén a gyermek betegségének tartamára),
  • minden olyan munkában nem töltött idő, amelyre a munkavállaló távolléti díj- (pl. szabadság tartama), illetve átlagkereset-fizetésben részesül (pl. munkáltatói rendes felmondás esetén a felmentés időtartama),
  • harminc napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság tartamára (pl. közeli hozzátartozó ápolása, ha a 30 napot nem haladja meg),
  • a tartalékos katonai szolgálat idejére.

Ha a munkavállaló munkaviszonya év közben kezdődött, részére a szabadság arányos része jár. Ha a rendes szabadság kiszámításánál töredék nap keletkezik, akkor a fél napot elérő töredék egész napnak számít.

A hosszabb tartalmú szabadság abban az évben illeti meg, amelyben a magasabb szabadság jogosultságra vonatkozó életkort betölti, függetlenül attól, hogy az év elején vagy év végén tölti be.

.

2. Alapszabadság

Az alapszabadság éves mértéke 20 munkanap és életkortól függően emelkedik, mégpedig

  • 25. életévtől 21 munkanapra,
  • 28. életévtől 22 munkanapra,
  • 31. életévtől 23 munkanapra,
  • 33. életévtől 24 munkanapra,
  • 35. életévtől 25 munkanapra,
  • 37. életévtől 26 munkanapra,
  • 39. életévtől 27 munkanapra,
  • 41. életévtől 28 munkanapra,
  • 43. életévtől 29 munkanapra,
  • 45. életévtől 30 munkanapra.

.

3. Pótszabadságok

Az alapszabadságon felül különféle jogcímen pótszabadság is jár, amelyet a Munka Törvénykönyve vagy egyéb jogviszonyra vonatkozó szabály, Kollektív Szerződés, vagy a felek megállapodása is megállapíthat.

Munka Törvénykönyve alapján pótszabadság jár

  • fiatalkorúaknak 5 munkanap,
  • vak munkavállalónak 5 munkanap,
  • a föld alatt állandó jelleggel dolgozó, illetve az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát eltöltő munkavállalónak 5 munkanap,
  • a szülők döntése alapján gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállaló vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt évenként a tizenhat évesnél fiatalabb
    • a) 1 gyermeke után 2 munkanap,
    • b) 2 gyermeke után 4 munkanap,
    • c) kettőnél több gyermeke után összesen 7 munkanap pótszabadságra jogosult.

A gyermekek után járó pótszabadság kiadásának feltétele a gyermekek életkora, száma, valamint a szülők döntése és abban egyéb tényező nem játszik szerepet, tehát nem feltétel mindkét szülő olyan jogviszonyban történő foglalkoztatása, amelyben a pótszabadság igénybe vehető. A kettős kifizetés elkerülése végett a munkáltatók a szülőket nyilatkozatatják és valótlan nyilatkozat esetén a kifizetett összeg elévülési időn belül visszakövetelhető. Nyilatkozat letölthető itt.

A pótszabadság az év még hátralévő időszakára megilleti a munkahelyére év közben visszatérő munkavállalót. A gyermekek után járó pótszabadságot a gyermek születésének évében és amely évben a 16. életévét betölti -az év közbeni születés és betöltött életkor miatt- nem lehet arányosítani.

Példa:

Adatok:

A munkavállaló születési éve: 1982.

Munkaviszonya fennáll: 1990. március .01- jelenleg is

2007. évben kivett szabadság: 5 munkanap

Szülés időpontja: 2007. augusztus 03.

Keresőképtelen: 2007. április 25 – 2007. július 07.

Szülési szabadság (Tgyás). 2007. július 08 – 2008. január 03.

Fizetés nélküli szabadság (Gyed és Gyes): 2008. január 04 – 2010. augusztus 04.

Egyéb információ: gyermek után járó pótszabadságot az anya igényelte.

Szabadság számítása:

2007. évi szabadság összesen: 23 munkanap, ebből

  • alap (munkában töltött napokra; kivett szabadság, betegszabadság, táppénz és szülési szabadság) 21 munkanap
  • és pótszabadság (gyermek): 2 munkanap,

2007. évi ki nem vett szabadság (21+2-5) : 18 munkanap;

2008. évi szabadság összesen: 23 munkanap, ebből:

  • alap (szülési szabadság  01.01-01.04-ig és fizetés nélküli szabadság 01.05-12.31)  21 munkanap
  • és pótszabadság (gyermek) 2 munkanap

2009. évi szabadság összesen a fizetés nélküli szabadság első évéből fennmaradó 01.01-01.04-ig és a pótszabadság időarányos része (01.01-01.04-ig): (21+2)x(4/366)=0,25 kerekítés szabálya szerint nulla.

Felhalmozott szabadság összesen: 18+23=41 munkanap, amit 2010. augusztus 5-vel kezdődően a munkáltató köteles a munkavállaló részére kiadni.

2010. évi szabadság:

időarányos 2010.08.05-2010.12.31. (alap+pót): (22+2)x(149/365)=9,79 kerekítve 10 munkanap.

.

Szerző

Horváthné Pelyva Erzsébet administrator

46 hozzászólás

Horváthné Pelyva ErzsébetKözzétéve  4:11 du. - jún 27, 2011

Kedves Anyuka!

Részletes szabadság számítást erre linkre kattintva kérhet, illetőleg a bejegyzésben a példát helyettesítse saját helyzetére.

Nem lehet hozzászólni.

Nem lehet hozzászólni.